Belbin1

Kedvcsináló

Remélem sokan hallottatok már az úgynevezett Belbin tesztről. Ha nem, akkor sincs baj, ugyanis a következőkben bejegyzésről bejegyzésre fogjuk feldolgozni azt, hogy miről szól és hogyan alakult ki maga a teszt.

Előre is jó szórakozást kívánok hozzá és remélem, hogy tudjátok majd használni.

Egy kis Belbin történelem

Először is nézzük át nagy vonalakban, hogy mire való a Belbin teszt. Az emberiség már hosszú évszázadok óta közösségeben dolgozik – nevezzük őket Teameknek. Ezek a Teamek nagyon sok esetben teljesen ad hoc módon alakulnak ki. Ha egy vállalatot nézünk, akkor ritka az, hogy egy új ember felvételén kitérnének arra, hogy milyen csoportszereppel is bír. Holott a Belbin teszt pontosan erre való. Meg tudjuk vele határozni, hogy milyen képességeink is vannak és ezeket milyen területeken tudjuk kamatoztatni. Azonban ne szaladjunk ennyire előre. Első bejegyzésünkben a kialakulást fogjuk körüljárni.

Apollo Team

Az egész abból indult, hogy az alkotók szerettek volna egy olyan képletet vagy inkább metódust meghatározni, amivel kiválaszthatók azok az emberek akik együtt dolgozva üzleti sikereket tudnak elérni. Kutatásuk kezdetén különböző csoportokat versenyeztettek egymással.  A csoportok kialakítása előtt minden későbbi csoporttaggal kitöltettek egy pszihometriai tesztet, hogy megtudják mennyire jó az elemzőkészségük és a mennyire magas az intelligenciaszintjük. Az egyes csoportokat a tesztek eredménye alapján állították össze. Így alakult ki az első Apollo Team amit az űrkutatási program tiszteletére neveztek el így, hiszen csak a legkiválóbb eredményt elért emberek kerültek ebbe a csoportba. A döntés logikusnak tűnhet, hiszen a verseny során komplex vezetési és pénzügyi döntések meghozatalára volt szükség.  Az Apollo Teamet egy célért hozták létre, hogy bebizonyítsák igazukat és hogy legyőzze a többi csoportot. A legtöbbek legnagyobb meglepetésére azonban a versenyben az Apollo Team utolsó lett.

A bukás okai

Az Apollo Team utolsó helyezésének egyetlen oka volt. Önnön intelligenciájuk. A külső megfigyelők folyamatosan arról számoltak be, hogy az idejük nagy részében meddő vitákat folytattak. Mindenki a saját igazáról próbálta meggyőzni a másikat, természetesen minden eredmény nélkül. Érvelési hibákat szúrtak ki és a meghozandó döntéseket nem egységes álláspont alapján hozták meg. Amikor kiderült, hogy utolsók lettek mindenki a másikra mutogatott, hogy hol hibázott. Hosszú évek tanulmányai alatt voltak olyan Apollo Teamek amelyek tevékenysége eltérő képet mutatott, a tagok azonban ilyenkor sem tudták képességeikből kihozni a maximumot.

Összefoglalva

Az Apollo-szindróma azoknál a csoportoknál figyelhető meg, ahol elsősorban fejlett kritikai gondolkodású embereket válogatnak össze. Ez az intellektust igénylő munkák esetén hasznos, azonban nagyon destruktív is lehet, hiszen csökkenti a csoport egészének teljesítményét. A fejlett elemzőkészséggel rendelkező emberek nem feltétlenül kreatívak. Az ígéretes ötletek továbbfejlesztésére időre és megfelelő körülményekre van szükség, azonban az Apollo Teamek nem tudják biztosítani a megfelelő környezetet hozzá.

Mi jöhet még?

A következő blogbejegyzés személyiségtípusokat fog feldolgozni. Megnézzük milyen összefüggések vannak az extro- és introvertált, valamint a kiegyensúlyozott és szorongó személyiségjegyek mögött. Fontos téma és vastagon érinteni is fogjuk a csoportkreativitást. Megvizsgáljuk mi a különbség a brainstorming a szinektika és a laterális gondolkodás között, valamint megemlítjük Raymond Cattell kreatív készségek formuláját is.

Bármi kérdésetek van, keresettek minket elérhetőségeink bármelyikén!

Categories: OktatásVezetés

3 Comments

Belbin: A Team 2. rész – Személyiségtípusok, Csoportkreativitás « Kollektíva · 2016-08-17 at 21:04

[…] Előző bejegyzésünkben bemutattuk, hogy mik azok az Apollo Teamek és hogy miért nem működhetnek megfelelően. Remélem hasznosnak ítéltétek és a most következő sorok és gondolatok is hasonlóan hatékonyak lesznek. Most pedig vessük bele magunkat a következőkbe: Személyiségtípusok, Csoportkreativitás […]

Belbin: A Team 3. rész - Csoportszerepek « Kollektíva · 2016-09-21 at 21:03

[…] haladva, az első bejegyzésünkben bemutattuk, hogy mik azok az Apollo Teamek és hogy miért nem működhetnek megfelelően, melyet […]

Személyiségtesztek - Ki vagyok valójában? « Kollektíva · 2017-09-09 at 17:12

[…] a témát már hosszasan taglaltam nem is egy, nem is kettő, hanem három blogbejegyzésben! Ha lemaradtál volna róla, kattints a […]

Comments are closed.

Related Posts

Módszertan

Hogyan (ne) sérts meg másokat! – Kritika és dicséret

Kritika Nem csak a mesebeli ogrék olyanok, mint a hagyma. Az emberek is rétegesek, és nagyon is érzékenyek arra, hogy a kritikát hogyan fogalmazzák meg irányukba. Nézzünk a kritika egy gyakorlati példáját: Az alábbi mondatokat Read more…

Oktatás

Konferencián jártunk: 3. Tudás, tanulás, innováció konferencia

Egész életünkben tanulunk és tanítunk. Néha érdekes dolgokat, és néha feleslegesnek tűnő információkat. Dr. Kereszty Orsolya intézetigazgató így vezette fel a napot: “Nem hagyható figyelmen kívül, ha egy szakember, egy laikus vagy “. Hogy vélekedik Read more…

Gamification

Te milyen játékos vagy? A HEXAD modell

Ahogyan eltérő személyiségtípusok megkülönböztethetőek, úgy a játékokban is megtalálhatóak különböző játékos típusok. A jelentősége a felhasználók kategóriákba rendezésének az, hogy a különböző típusokhoz különböző motivációs és játék elemek kapcsolódnak. Ezt a tudást felhasználhatjuk marketing tervezésnél, Read more…