Belbin1

Visszatekintés

Előző bejegyzésünkben bemutattuk, hogy mik azok az Apollo Teamek és hogy miért nem működhetnek megfelelően. Remélem hasznosnak ítéltétek és a most következő sorok és gondolatok is hasonlóan hatékonyak lesznek. Most pedig vessük bele magunkat a következőkbe: Személyiségtípusok, Csoportkreativitás

Személyiségtípusok

Figyelem, ezek még nem azok a típusok amelyek a Belbin teszt alapját szolgálják. A kísérletek ezen szakaszában olyan alcsoportokat alakítottak amelyek különféle vezetői foglalkozáscsoportoknak felelnek meg. Négy típust különítettek el és párosítottak össze: Kiegyensúlyozott/Szorongó és Extrovertált/Introvertált. Egy dolgot szeretnék tisztázni még mielőtt tovább olvasol. Ezen személyiségjegyek se nem rosszak se nem jók. Minden ember egyedi és a feladatunk, hogy megismerjük önmagunkat és korlátainkat, hogy tudjuk milyen feladatkörökben érezhetjük igazán jól magunkat.

A kiegyensúlyozott extrovertáltak olyan szituációkban tudnak igazán tündökölni, ahol a másokkal való kapcsolattartás és együttműködés különöset nagy szerepet kap. Többnyire értékesítési szakemberek és személyzeti vezetők tartoznak ide.

A szorongó extrovertáltak gyors tempójú munkáknál érzik a legjobban magukat, ahol magas a stresszfaktor vagy nyomást kell gyakorolniuk másokra. Kereskedelmi vezetők, üzemvezetők különösen előnyös helyzetben vannak ilyen személyiséggel.

A kiegyensúlyozott introvertáltak számára a megfelelő munkakörülmény, ha hosszabb ideig kell emberek egy szűk körével együtt dolgozni. Kiváló adminisztrátorok, jogtanácsadók vagy helyi tisztviselők.

A szorongó introvertáltak számára olyan munkák előnyösek ahol önfegyelemre és kitartásra van szükség. Magányos farkasok, akik szeretnek egy adott célra koncentrálni. A legtöbb ilyen személyiséggel rendelkező ember kutató és olyan szakember akik hosszútávú feladatokat hajt végre. A legkreatívabb emberek közül jó néhányan ebbe a csoportba tartoznak.

Ahogy az már az Apollo Teameknél is kiderült, egyféle személyiségtípus egy csapaton belül nemhogy segíti a csoport munkáját, inkább gátolja. Gondoljunk csak bele, ha összezárunk olyan embereket akik képesek összpontosítva, fegyelmezetten egymást tolerálva és gyakorlatiasan dolgozni, annak megvan a maga hátulütője. Hiányzik például a kreativitás és a rugalmasság. A kérdés tehát továbbra is fennáll, hogyan tudunk megfelelő csapatot alkotni? Ezt a témát a következő bejegyzésben fogjuk veletek megosztani, amikor végigvesszük a Belbin Teamek összes csoportszerepét.

Csoportkreativitás

Nagyon sokszor halljuk azt emberektől, amikor gondolkodni kell egy probléma megoldásán, hogy “áh, én ehhez nem vagyok elég kreatív”. Sajnos azt kell mondanunk, hogy ez a kifogás nem állja meg a helyét. Megfelelő módszerekkel mindenkiből kihozható a kreatív énje. Miért fontos ez a Belbin Teamek szempontjából? Néha szükség van rá, hogy alacsony csoportkreativitás esetén is tudjanak új ötletekkel előállni. Ilyenkor lehet kreativitást serkentő módszereket előhúzni a kalapból.

Brainstorming

A csoportkreativitás legtöbbet használt módszere a “brainstorming”. Viszont sokszor futunk bele abba a hibába, hogy nem alkalmazzák megfelelően. A brainstorming sajátossága, hogy két külön része van, nevéből adódóan brain és storm. Ezt hajlamosak vagyunk összemosni. A storm részben csupán annyi lenne a feladat, hogy összegyűjtsük a problémánk megoldásához szükséges összes lehetséges ötletet, legyen az akármilyen vad. Bármi amit mondanak a csoport tagjai kerüljön a kalapba. Nincs szükség bírálatra, mindent ki kell mondani, hiszen lehet, hogy az egyik elvadult ötlet lesz a végső megoldás generátora. Amint végeztünk a storm résszel és már senki nem tud hozzátenni újabb ötletet, jöhet a brain. Ebben a részben kell az egyes ötleteket szemügyre venni, kiválogatni a használhatóakat és megkeresni a legmegfelelőbbet.

Ha minden egyes ötletet azonnal megbeszélnénk, amikor felmerül, nagyon sok idő és energia menne el rá, valamint a csoport elveszti a fókuszt, sőt, lehet, hogy nem kerülnek elő világmegváltó ötletek.

Laterális gondolkodás

A fogalom maga Edward de Bono máltai pszihológus és feltaláló nevéhez fűződik. A lényege, hogy adott probléma megoldásához el kell rugaszkodnunk saját megrögzött szemléletünktől és más nézőpontba kell helyezni magunkat. Az alábbi kép illusztrálja a legjobban, miszerint mindkettejüknek igaza van, de csak a saját szemszögükből.

laterális gondolkodás, csoportkreativitás

Ha elakadnánk valamilyen megoldás keresésében alkalmazhatjuk a laterális gondolkodást. Például az úgynevezett véletlen inputot.

  1. Határozd meg a célt pontosan, azután koncentrálj erre a célra! Miben és miért akarsz új kreatív ötleteket?
  2. Válassz egy véletlen szót!
  3. A véletlen szó felhasználásával alkoss új ötleteket a meghatározott cél szerint!

1. Célom az, hogy ez a blogbejegyzés sikeres legyen.

2. A véletlen szó legyen “lámpa”.

3. Ahhoz, hogy mindenki megértse a gondolatok lényegét szükséges, hogy világos! legyen a gondolatmenet és fény derüljön! az egyes gondolatok mögött rejlő igazságokra. Tehát arra kell koncentrálnom, hogy átlátható és érthető legyek.

Ugye, hogy nem is bonyolult?

Az előző bejegyzésben ígéretet tettünk rá, hogy szinektikáról és Raymond Cattell kreatív készségek formulájáról is lesz szó. Ehhez nem nyitunk külön részt, viszont hasznos linkeket találtok a kiemelt szövegekre kattintva. Figyelem! Angol nyelvű tartalom!

Bármi kérdésetek van, keresettek minket elérhetőségeink bármelyikén!

Categories: OktatásVezetés

2 Comments

Belbin: A Team 1. rész - Apollo-szindróma « Kollektíva · 2016-08-17 at 21:05

[…] következő blogbejegyzés személyiségtípusokat fog feldolgozni. Megnézzük milyen összefüggések vannak az extro- és […]

Személyiségtesztek - Ki vagyok valójában? « Kollektíva · 2017-09-09 at 17:12

[…] a témát már hosszasan taglaltam nem is egy, nem is kettő, hanem három blogbejegyzésben! Ha lemaradtál volna róla, kattints a […]

Comments are closed.

Related Posts

Módszertan

Hogyan (ne) sérts meg másokat! – Kritika és dicséret

Kritika Nem csak a mesebeli ogrék olyanok, mint a hagyma. Az emberek is rétegesek, és nagyon is érzékenyek arra, hogy a kritikát hogyan fogalmazzák meg irányukba. Nézzünk a kritika egy gyakorlati példáját: Az alábbi mondatokat Read more…

Oktatás

Konferencián jártunk: 3. Tudás, tanulás, innováció konferencia

Egész életünkben tanulunk és tanítunk. Néha érdekes dolgokat, és néha feleslegesnek tűnő információkat. Dr. Kereszty Orsolya intézetigazgató így vezette fel a napot: “Nem hagyható figyelmen kívül, ha egy szakember, egy laikus vagy “. Hogy vélekedik Read more…

Gamification

Te milyen játékos vagy? A HEXAD modell

Ahogyan eltérő személyiségtípusok megkülönböztethetőek, úgy a játékokban is megtalálhatóak különböző játékos típusok. A jelentősége a felhasználók kategóriákba rendezésének az, hogy a különböző típusokhoz különböző motivációs és játék elemek kapcsolódnak. Ezt a tudást felhasználhatjuk marketing tervezésnél, Read more…