Mi a különbség játék és játékosítás között? Utóbbinak nincs általánosan elfogadott, mindenkit bólogatásra késztető definíciója. A nagyvilágban nézelődve több mindennel találkozhatunk, ami gamification-nek tűnik, de nagyító alá téve kiderül, hogy nem az. Mire figyeljünk, ha kategorizálni akarunk?

Mi gamification és mi nem az?

Néha ránézésre meg tudjuk mondani valamiről, hogy az játék-e, vagy egy játékosított rendszer. Az is nyilvánvaló, hogy az olyan játékok, mint a Mario, vagy a sakk nem játékosított folyamatok, hanem játékok. A gamification játékokból átvett elemek használata nem-játékos környezetben. Egy játék ezért nem lehet játékosított rendszer, pláne nem olyan, aminek hosszú távú hatása van.

A klasszikusan játéknak nevezett dolgok mellett több más kategóriával is összekeverhető a játékosítás. A komoly játékok (serious games) és a játékszerű tervezés (gameful design) több ponton hasonlít a gamification-re, attól mégis eltérnek. Sebastian Deterding mélyebben foglalkozott azzal, hogy hogyan lehet elkülöníteni a játékosítást az egyéb hasonló kategóriájú tevékenységektől. Ő a következő felosztással álltak elő.

Ebben a modellben két tényezőt veszünk figyelembe: egyrészt a folyamat maga teljes játék, vagy csak néhány mechanizmust tartalmaz (vízszintes tengely), másrészt pedig különbséget kell tennünk játékszerűség és játékosság között (függőleges tengely).

Habár a magyar nyelv csodálatos, nincs túl sok szavunk a játékra. Az angol megkülönbözteti a spontán, önmagában szórakoztató, gyermeki énre ható játékot (angolul play), és megkülönbözteti a keretekkel és nyert állapotokkal rendelkező játékokat (angolul game).

A komoly játék a játékok azon kategóriája, amelyben a játék célja túlmutat magán a játékon, azaz nem csak a szórakozásért játszunk. Ideértjük a tréningprogramok, képzési szimulátorok többségét.

A játékok a fenti diagram bal alsó részén helyezkednek el. Nincsen játékon kívüli céljuk és nyert állapotuk, de önmagukban képesek szórakoztatni a játékosokat – gondolj csak a Legora.

A játékkal szemben a játékos tervezés nem nyújt teljes játékélményt, csupán néhány játékmechanizmust tartalmaz. Emellett nincs konkrét célja, se szabályai, és semmi sem múlik a játékosok döntésein. Remek példa a Volkswagen zongoralépcsős kampánya.

A játékosítás, vagy ahogy Jane McGonigal szereti hívni, a játékszerű tervezés nem nyújt teljes játékélményt, csak pár játékmechanizmust tartalmaz, emellett pedig szabályrendszerrel és elérendő célokkal rendelkezik. A játékosítást nem nehéz összekeverni a játékos tervezéssel, de van egy szembeötlő különbség: a játékos tervezésnek nincs elérendő célja (ha megnézted a zongoralépcsős kampányt, akkor észrevehetted, hogy az emberek szórakozásból ugrálnak fel-le a lépcsőkön, nem azért, mert mondjuk 200 szökellést szeretnének elérni).

Deterding, a fenti felosztás egyik kiötlője hangsúlyozza, hogy komoly játékokat és a játékszerű tervezést néha nehéz egyértelműen megkülönböztetni, hiszen a nem szórakozás célú folyamatok tartozhatnak mindkét kategóriába egyéntől és kultúrától függően.

Ilyen és ehhez hasonló cikkek és beszélgetések érdekelnek? Létrehoztunk egy magyar nyelvű gamification csoportot, csatlakozz hozzánk te is!


1 Comment

Hogyan álljak neki? 3 gamification keretrendszer « Kollektíva · 2017-09-18 at 22:00

[…] hallottál a gamification-ről? Nagyjából tisztában vagy azzal, hogy mit jelent? Úgy gondolod, hogy te is használnád? Remek! Hogyan vágsz bele? A játékosításnak egyelőre […]

Comments are closed.

Nem engedheted meg, hogy lemaradj.

A legfrissebb tippek, trükkök, technikák saját magad és a csoportod fejlesztéséhez - ezt adja a Kollektíva.