Néhány hete írtam egy bejegyzést azokról, akik képtelenek huzamosabb ideig egyetlen területtel foglalkozni. Nem lustaságból teszik, ők másképp látják a világot. Örültem annak, hogy pozitív visszhangja volt, és két kérdést feszegettek, akik olvasták: hogyan lehet így is sikeresnek lenni? Illetve hogyan lehet így is hatékonyan dolgozni? Ez a poszt az első kérdésre válaszol.

“Aki mindenhez konyít, semmihez sem ért.” Ennek a mondatnak rengeteg nyelven van hasonló értelmű megfelelője, itt a két kedvencem:

  • angol: Jack-of-all-trades, master of none (közmondás, a jack-of-all-trades ezermestert jelent).
  • vietnámi:  Là một bậc thầy trong một công việc tốt hơn so với mức trung bình trong chín công việc (egy valamiben mesternek lenni jobb, mint kilencben középszerűnek)

A multipotenciálisok tényleg átlagosak a munkájukban?

Ha Ákos 10.000 órát tölt gyakorlással egy területen, Bálint viszont 25.000 órát gyakorol 4 eltérő területen, akkor azt mondjuk Bálintra, hogy kevésbé képzett, igaz? Ez a feltevés azon alapul, hogy kizárólag a képzettség határozhatja meg a munka minőségét. Wapnick a könyvében (How To Be Everything) amellett érvel, hogy a képzettség mellett fontos a kreativitás, a szenvedély és a tehetség is. Vajon egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező zeneszerző szükségszerűen szebb darabokat ír, mint egy tehetséges huszonéves?

 

via GIPHY

Habár egyetértek Wapnick-kel, én sem örülnék, ha egy multipotenciális állna felettem a műtőben, ha sürgős beavatkozásra van szükségem. Vannak olyan helyzetek, ahol a szakértők sokkal jobban megállják a helyüket, és ezt szükséges megérteni: az eltérő helyzetek eltérő megközelítést igényelnek. A szakértők és a scanner-ek remekül tudnak együtt dolgozni: míg utóbbinak az eltérő területek kapcsolódási pontjain van versenyelőnye, addig a felmerült ötleteket a szakértők képesek megfelelő részletességgel és fegyelemmel kidolgozni. A kérdés már csak az, hogyan hajthatják igába a scanner-ek a képességeiket?

1. szuperképesség: Ötlet szintézis

Multipotenciálisként  kiváló szintetizálók vagyunk. Kettő vagy több koncepció egyesítése és valami új létrehozása azok metszéspontjában abszolút a mi asztalunk.

Gyakori, hogy hépróbás szakértők helyett kívülállók oldanak meg egy régóta fennálló problémát. Lakhani és Jeppesen kutatók a Harvard Business Review-ban publikált értekezése szerint “Minél sokrétűbb a problémamegoldók sokasága, annál valószínűbb, hogy a probléma megoldását megtalálják”. A scannerek azért indulnak jó pozícióból az ilyen feladatoknál, mert sokkal több területre van rálátásuk, mint a nem-scannereknek.

2. szuperképesség: Gyors tanulás

A multipotenciálisok gyors tanulásának három oka van:

  1. Értjük, milyen érzés kezdőnek lenni.
  2. Lelkesedünk aziránt, ami lenyűgöz.
  3. Ritkán kell nulláról kezdeni a tanulást, hiszen több határterületről lehetnek részismereteink.

Az intellektuális kíváncsiság a scannerek egyik ismertetőjegye, így gyanítom nehéz olyat találni, aki nem szeret tanulni. Érdemes megemlíteni egy érdekességet, amit az agykutatók “használd vagy dobd ki” (use it or lose it) törvényként emlegetnek: ha nem használsz egy korábban megtanult képességet, azt a jövőben sokkal nehezebb lesz előhívni. Ezesetben ha nem tanulsz rendszeresen új dolgokat, akkor bizony a későbbiekben nehéz lesz újra nekiállni.

3. szuperképesség: Alkalmazkodás

A scannerek rengeteg szerepben remekül érzik magukat. A képesség, hogy több dolgot csinálunk és ügyesen váltunk különböző cselekvések között, igen nehezen pótolhatóvá tesz minket. Arról nem is beszélve, hogy az alkalmazkodás valójában erőforrás a szabadúszóknak és a cégtulajdonosoknak. Az adaptivitás képessége miatt sokkal kevésbé függünk a bizonytalan és gyorsan változó világtól, hiszen könnyebben követjük le a változásokat.

4. szuperképesség: Madártávlat

A scannerek képesek látni, hogy a különálló ötletek hogyan kapcsolódhatnak a nagyvilághoz. Olyan személyiségek vagyunk, akik imádják az ötletelést, és olyan módszereket és projekteket keresnek, amelyek jobbá teszik a világot. Multipotenciálisként, felvértezve a korábban felsorolt szuperképességekkel a világ több oldalát is megismerjük, így elkezdjük látni, ahogy a különböző területek viszonyulnak és kapcsolódnak egymáshoz. Egy projekt kidolgozása során hátralépni, és madártávlatból nézni a ‘nagy képet’ szintén fontos erőforrás minden munkahelyen.

via GIPHY

5. szuperképesség: Kapcsolódás

A multipotenciális emberek született kapcsolatteremtők: érzelmi szinten ugyanúgy szeretünk kapcsolódni, mint hogy másoknak szeretünk egymáshoz kapcsolódni a területek és ötleteik révén (arról nem is beszélve, hogy az ötleteket is szeretjük összekapcsolni). Ez a képesség kifejezetten hasznos, ha különböző típusú embereket szeretnénk megértetni egy olyan csoportban, amelynek mi is tagjai vagyunk.

Barbara Sher könyvében, a ‘Refuse to choose’-ban a scannereket a karmesterekhez hasonlítja. Egy karmester alapszinten több hangszeren is megtanul játszani, így tudja, hogy milyen utasításokat adjon az egyes csoportoknak. Az ő feladata kommunikálni és összehangolni a különböző csoportokat, hogy a megfelelő összhangzatot hozzák létre.

Többrétű érdeklődés és innováció

A scannerek mindig is innovátorok voltak, és az innovátorok mindig is scannerek (Adam Grant). Arisztotelész orvos volt, mielőtt filozófus lett. Benjamin Franklin  feltalálta a villámhárítót és a bifokális lencsét, aztán politikusnak állt. Lenardo da Vinci, a legismertebb polihisztor művész, feltaláló és matematikus is volt.

Habár a mainstream (ezt lehetne fősodrásúnak fordítani vajon?) kultúra szétszórtnak és figyelemhiányosnak tartja a multipotenciálisokat, ha valamelyikünk megfelelően kiaknázza a tudását és lehetőségeit, nagyban hozzájárulhat a világ fejlődéséhez. Grant könyvében (Originals: How Non-Conformists Move the World) alátámasztja, hogy szoros összefüggés van a többrétű érdeklődés és az innovatív megoldások kitalálása között.

A tudományos élet egyik legnagyobb elismerése, a Nobel díj gyakran nem csak a szakértők díja. A statisztikák azt mutatják, hogy a hétköznapi tudósokhoz képest a Nobel díjazottak

  • 22-szer valószínűbb, hogy színészetet, táncot vagy bűvészetet tanultak;
  • 12-szer valószínűbb, hogy verseket, színdarabokat vagy novellákat írnak;
  • és 7-szer valószínűbb, hogy valamely képzőművészeti ágban járatosak.

Mi a valódi probléma?

Amikor a scannerek szakmai sikeressége a kérdés, nem a többrétűség a legnagyobb akadály, ami elénk kerül, hanem az erőforrás hiány.  A specialisták számára megszámlálhatatlan mennyiségű könyv, karriertanácsadó áll rendelkezésre, akik megértik őket, és a lineáris oktatási rendszer is rájuk lett szabva.

Milyen erőforrásokra támaszkodhatnak azok, akik picit másképp vannak bekötve, és nem egyetlen dologgal akarnak egész életükben foglalkozni?

Related Posts

Gamification

Hogyan álljak neki? 3 gamification keretrendszer

Már hallottál a gamification-ről? Nagyjából tisztában vagy azzal, hogy mit jelent? Úgy gondolod, hogy te is használnád? Remek! Hogyan vágsz bele? A játékosításnak egyelőre nincsen átfogó, jól indexelt irodalma és tökéletes kézikönyve. Többen több módot Read more…

Csapatépítés

Személyiségtesztek – Ki vagyok valójában?

A személyiségtesztek káosza Jung archetípusok, Belbin csoportszerepek, DISC, Wilson negyedek, Myers-Briggs típuselmélet, Margerison-McCann Csoportmenedzsment Profil. Ez csak pár azok közül a személyiségtesztek közül, amiket bármikor kitölthetsz, hogy aztán jól megtudd, hogy mire is vagy hivatott az Read more…

Módszertan

Hogyan (ne) sérts meg másokat! – Kritika és dicséret

Kritika Nem csak a mesebeli ogrék olyanok, mint a hagyma. Az emberek is rétegesek, és nagyon is érzékenyek arra, hogy a kritikát hogyan fogalmazzák meg irányukba. Nézzünk a kritika egy gyakorlati példáját: Az alábbi mondatokat Read more…