Hogyan kell továbbmenni? A triggerek 3 típusa

Ha felhívod a barátodat, akkor ő honnan tudja, hogy fel kellene vennie a telefont? Megcsörren a készüléke. A csörgés egy külső trigger: valamilyen információ vagy jelzés, ami felszólít minket egy cselekvésre. Mivel rengeteg fajta cselekvés van, amire rá akarjuk venni az embereket – vegye fel a telefont, nyissa meg az e-mailt, kattintson rá a hirdetésre, olvasson el egy anyagot, satöbbi – sejtheted, hogy különféle triggerek léteznek. Ebben a posztban arról fogsz olvasni, hogy milyen triggerek léteznek, és melyik mire jó.

Emlékeztetőül: mik azok a triggerek?

A Gyakorlati játékosítás könyvünk horog-modellről szóló fejezetében Nir Eyal definíciója mondja meg a különbséget külső és belső triggerek között:

A külső triggerek olyan kívülről érkező jelzések (hallható, látható vagy tapintható általában), amelyek megmondják a felhasználónak, hogy mi a következő cselekvés, amit meg kell tennie. Egy ilyen trigger lehet egy e-mail, egy telefonhívás, egy jelzőtábla, egy felugró ablak és még sorolhatnánk napestig.

Ha például van egy néhány lépéses folyamatod, akkor így néz ki a felhasználó útja:

Például az első lépésben csörög a telefon (trigger), felveszem (cselekvés), hallom a hívót (visszajelzés), második lépésben elmond egy fontos információt, én felírom és szólok, hogy leírtam, és így tovább.

A külső triggerekkel ellentétben egy belső triggert nem lehet hallani, megérinteni vagy látni. Amikor egy termék szorosan összekapcsolódik a fejünkben egy gondolattal, egy érzelemmel, egy korábbi rutinunkkal, akkor valójában egy belső triggerhez kapcsolódik. Az érzelmek (kiváltképp a negatívak) rettentően erős belső triggerek és nagyban befolyásolják a napi rutinunkat. Amikor például unatkozunk, akkor már szinte automatikusan nyitjuk meg a Facebook vagy Instagram alkalmazásokat, és ilyenkor kattintunk a legkönnyebben a hatásvadász szalagcímekre.

Ez a belső gondolattársítás azonban nem történik meg egyik napról a másikra. Ha a te folyamatod csak pár hétig vagy hónapig tart, akkor ne okozzon lelki törést, hogy csak külső triggereket terveztél a rendszeredbe. Arra viszont figyelj, hogy minden elvárt cselekvéshez rendelj egy-egy triggert!

Milyen külső triggereket használhatunk?

Mielőtt beleugrunk a triggeróceánba, fel kell emlegetnünk mindannyiunk kedvenc viselkedésmodelljét, azt a bizonyos Fogg-félét. Ennek a lényege, hogy egy viselkedés akkor következik be, ha az embernek elég magas a motivációja (meg akarja tenni), elég nagy a képessége (képes is megtenni), és ezzel egyidőben kap egy külső jelzést, hogy cselekednie kell (ez a trigger)

A cél az, hogy a felhasználót a piros vonal fölé “emeljük”, és akkor adjunk neki valamilyen triggert. Azonban nem mindegy az sem, hogy a piros vonal felett merre felé tartózkodik éppen a felhasználó. Az alábbi három típust tudjuk megkülönböztetni:

Rendszerezettebb formában, kolboid elnevezéseit használva ezt kell tudnod a három triggerről:

MotivációKépességPélda
SzikraalacsonymagasElsüllyedt költség, motivációs idézetek
TámogatómagasalacsonyTutorialok, útjelek
JelzőmagasmagasTelefoncsörgés, naptár emlékeztető

Ha tudod, hogy az adott lépés hova esik a diagramon, akkor tudod, hogy milyen triggert kell hozzá készítened.

A Jelző típusú trigger a legegyszerűbb mind közül: ha a felhasználó motivált és képes is megtenni, amire felszólítjuk, akkor egy egyszerű felszólítás elég hatásos trigger tud lenni. Figyelj arra, hogy jól érzékelhető legyen (nagy gomb a hírlevélben, hangos csörgés, villogó lámpa, satöbbi). Tipikus példa lehet a csörgő telefon, vagy a Google keresési oldalon a Google keresés feliratú gomb.

A Támogató típusú triggert akkor használjuk, amikor a felhasználó szeretne megtenni valamit, de nem teljesen képes rá. Lehet, hogy túl összetett a lépés, ezért több részre kell bontani, vagy fél, hogy a barátai megszólják majd emiatt, ezért meg kell nyugtatni. Tipikus példa a használati utasítás (ami valójában egy sorozatnyi trigger), vagy éppen közlekedési táblák.

A harmadik, és szerintem legmunkaigényesebb trigger fajta a Szikra típusú. Itt a felhasználó képes megtenni, amit elvárunk tőle, de nem eléggé motivált, hogy meg is tegye. A Szikra típusú triggereket úgy is elképzelheted, mintha egy Jelző trigger lenne (például ‘Megveszem’), és elé teszünk valamilyen motiváló vagy befolyásoló elemet: egy képet, egy videót, vagy akár egy pár soros szöveget. Tipikus példája a landing oldalak felépítése, mint ahogy ezt is felépítettük.

A motivációt felfelé tornászó tényezőket befolyásoló vagy manipulatív eszközöknek is hívhatjuk. Ebben a bejegyzésben írtunk 44 olyan ötletről, amelyet felhasználhatsz Szikra triggerek készítéséhez, de mindannyian tudjuk, hogy van az Erőnek sötét oldala is. Előfordulhat, hogy valaki kevésbé etikus módon használja fel ezt a tudást – erről a sötét mintázatoknak nevezett jelenségről is írtunk korábban. Jó tanács jöhet? Te inkább maradj a világos oldalon.

Nézzünk pár példát a használatra

Béla reggel nehezen ébred, 3 szundi is be van állítva a telefonján. Fel tud kelni, csak nem elég motivált ahhoz, hogy az első csörgésre megtegye, hiába szól a telefonja. A csörgés mellé érdemes társítani valamit, ami arra motiválja, hogy felkeljen. Lehetőségek:

  • olyan programot választ, ahol nem csak egy gombot kell megnyomni a lekapcsoláshoz. Egyetemen a szobatársamnak volt olyan ébresztője, amivel egy QR kódot kellett leolvastatni, a QR kódot pedig a fürdőszobai tükörre ragasztotta ki. Ha ki akarta nyomni az ébresztőt, muszáj volt felkelnie (a kényelmetlenség érzésének megszüntetése mellett a képességét is csökkentette picit)
  • ma már léteznek olyan ébresztők, amelyeken ha szundira nyomsz, akkor egy segélyszervezetnek adakozol minden egyes “mégötpercrevisszafekszem”-mel.
  • extrém esetben vehetne olyan ébresztőórát, amely ébresztéskor szétesik, és addig csörög, amíg össze nem rakják

A hallgatóim nem érnek be csengetés előtt a terembe, hogy időben kezdődhessen az óra. Itt is több lehetőséged van:

  • jutalmazhatod az időben érkezőket: terembe lépéskor húzhatnak egy villámkérdést, és ha jól válaszolnak, extra pontokat kapnak egy dolgozatban például
  • büntetheted a későket: 2017-ben, amikor az egyetemi kurzust vittem, akkor az volt a szabály, hogy aki nem ér be időben kezdésre, az belépéskor megáll az ajtóban és énekel

Ha szeretnél több embert terelni a blogodra, akkor az már keményvonalas marketingfeladat, ráadásul javarészt a szövegírói fajtából. Vegyük alapvetőnek, hogy jó minőségű tartalmat készítettél.

  • nem árt, ha jó a képed a megosztáshoz: mindenki vizuális, vannak a megfelelő fényképek kiválasztására és megtalálására jó gyakorlatok (kezdésnek például nem árt, ha jó minőségű, szabadon felhasználható képeket használsz, mondjuk az Unsplash-ről)
  • kifejezetten jót tesz a bejegyzésnek, ha jó a főcímed – apellálhatsz kíváncsiságra, újdonságra, korlátozott elérésre, ehhez is találsz hasznos tippeket a 44 ötletes posztban
  • érdemes egy jó leírást is írni a megosztásodhoz: megteheted, hogy az első 1-2 bekezdést emeled át ide, de ha nem vagy ennyire energiatakarékos, akkor írj más szöveget. A marketingszoveg.com-os srácoktól hallottam az APP-felépítésről, ami három egymást követő részt határoz meg egy posztban: az elején fogalmazz meg valamit, amivel az olvasó egyetért (Agree), én ezt bólogatós mondatnak szoktam hívni. Azután ígérj valamit, amiről a bejegyzésed szól (Promise), végül adj egy apró tippet vagy infomorzsát a posztból (Preview). Én így szoktam a Facebook posztokat megírni a blogbejegyzésekhez, a végére pedig valami átkattintásra felhívó mondat szokott még kerülni.

És most?

Most az következik, hogy megvizsgálsz minden egyes cselekvést a folyamatodban és megnézed, hogy milyen trigger van most ott, és milyennek kellene lennie. Ha nem megfelelő, akkor cseréld le.