Így tervezd meg a gamification perszónádat (30 kérdés és válaszok)

Mi az a perszóna?

A perszónaalkotás egy módszer arra, hogy képzeletben tűélesen körvonalazzuk a(z egyik) célcsoportunk egy konkrét tagját. Az így megálmodott figura természetesen csak fikció, akit te hozol létre – de egyetlen személy sokkal valóságosabbnak tűnik, mint egy emberhorda. Ezen felül a perszónák segítenek jobban megérteni a célcsoportod igényeit, tapasztalatait, viselkedését és céljait. Ezek ismeretében pedig sokkal egyszerűbb olyan mechanizmusokat tervezni, amelyekkel cselekvésre késztetheted.

A perszónaalkotás azonban nem csak a kezdeti tervezési szakaszban hasznos. Segít megtalálni a megfelelő jutalmakat, finomítja a kommunikációnkat és a tartalomgyártásban is remek kiindulópont. Mondok erre példát:

Natúrkozmetikumokat forgalmazó cégem van. Az egyik célcsoportom a 18-28 év közötti fiatal nők, akik megyeszékhelyen vagy nagyobb városban laknak. Egyetemisták vagy egyetemet végzettek, párkapcsolatban élnek, érdekli őket a szépségápolás és az egészséges életmód. Ez egy elég általános leírás, amelyből technikailag tudsz Facebook-hirdetést célozni (az összes fenti adatot be tudod állítani célzáskor), de hogy pontosan miről szóljon a hirdetés, milyen képet tegyél bele, hogyan szövegezd meg és pontosan melyik terméked vásárlási folyamatán indítsd el a célcsoportba tartozókat… na ez továbbra is kérdés.

Viszont képzeld el Dalmát, aki végzős egyetemista Budapesten. Gazdasági területen tanul, mert szeretne egy nemzetközi cégnél tapasztalatot szerezni reklám és PR területen, majd később külföldön is elhelyezkedni. Fontos számára, hogy jól és kiegyensúlyozottan érezze magát a bőrében, ezért odafigyel a helyes táplálkozásra és a testmozgásra is, emellett pedig a természetes szépségápolás is érdekli. Ez teljesen összhangban van a fenntarthatósági világnézetével. Követi a legnagyobb témába vágó Facebook oldalakat, és több tanácsot is megfogadott, amit ott olvasott. Kifejezetten szeret kísérletezni a bőrápolási termékekkel.

A fenti bekezdésekből remekül látszik, hogy érdemes előbb célközönséget meghatározni, aztán ebből egyetlen személyt “kiragadni” és megalkotni. A következő nagy kérdések természetesen azok, hogy mikor és hogyan érdemes nekilátni a perszónaalkotásnak?

Mikor tervezzem meg a perszónáimat?

Minél hamarabb.

A saját módszertanunk, a KOJAK megalkotásánál kifejezetten figyeltünk arra, hogy a perszónákkal (vagyis a “játékosainkkal”) minél hamarabb foglalkozzunk fogalmi szinten. Ezért került bele a perszónaalkotás a legfelső, legfontosabb harmadába a módszernek.

A gamificationben két lehetőséged van tervezéskor: vagy van már egy folyamatod, amin javítani akarsz, vagy nulláról fogod most megtervezni. Ha van már meglévő folyamatod, de nem vettél figyelembe semmilyen konkrét perszónát vagy célcsoportot, akkor jó eséllyel csak félgőzzel megy a biznisz. Értsd: működhetne sokkal jobban a folyamatod, ha tudod, hogy pontosan kinek akarsz eladni valamit (terméket, szolgáltatást, ötletet).

Ha most állsz neki egy teljesen új folyamatot megtervezni, akkor szerencsés helyzetben vagy, hiszen biztosan nem fogsz felesleges köröket futni, mert már rögtön az elején készítesz egy perszónát, aki segít finomra hangolni a teljes folyamatot.

Ha a célcsoportodon gondolkodtál már, sőt le is írtad, hogy kik ők, akkor a munka felét már elvégezted! A következőkben tételesen végigmegyünk egy halom kérdésen, amivel rengeteg részletet illesztünk egyetlen célcsoportbelire. Nem kötelező minden kérdést megválaszolnod, használhatsz más felosztást is, akár más megfogalmazásokat – teljesen rajtad múlik.

Az én javaslatom az, hogy amikor nekilátsz megtervezni vagy újratervezni egy folyamatot, akkor egyetlen perszónát vegyél hozzá alapul. Maradva a kozmetikumos példánál: lehet, hogy te ugyanazt a kézkrémet szeretnéd eladni két célcsoportodnak, azonban őket más dolgok motiválják, más az élethelyzetük és a vágyaik-problémáik is. Emiatt érdemes két független folyamatként megtervezni még akkor is, ha egyébként a lépések jelentős része ugyanaz (mindkét esetben hirdetésre kattintanak, elolvassák a landing oldalt, kosárba teszik, megveszik, satöbbi). Azt viszont ne felejtsd el, hogy Dalma valószínűleg nem fog érdeklődni egy 35-40 év közötti anyukáknak szóló hirdetés iránt, a fenti okok miatt.

Így alkosd meg a perszónádat

Egy perszóna nem más, mint egy halom feltételezés és korábbi tapasztalat leírva és valamilyen szempontrendszer szerint csoportosítva. Részben feltételezés, hiszen leírunk olyan dolgokat, amiket csak sejtünk vagy tippelünk (például azt, hogy Dalma multinál akar dolgozni, később ráadásul külföldön). Részben pedig korábbi tapasztalat, mert ha végignézzük, hogy kik mentek végig korábban a folyamatunkon (például kik vásároltak nálunk korábban az adott termékből), akkor néhány részlet sokkal pontosabb lesz.

Tervezéskor az alábbi területeket érdemes végiggondolnod:

  • demográfia és földrajzi adatok
  • pszichográfia (személyiségjegyek)
  • munkahelyi környezet
  • kommunikációs lehetőségek
  • célok és vágyott állapotok
  • félelmek és fájdalmak
  • “tölcsér” adatok

Valamilyen kialakult képed bizonyára van már a kezdet kezdetén is a perszónáról. Ez a bejegyzés segít strukturáltan végiggondolni. De ami még fontosabb: rögzíteni. Nyiss egy Word vagy Excel fájlt, és egy egyszerű felsorolással írd össze a válaszaidat a lenti kérdésedre. Táblázatos formában ehhez hasonlóan fog kinézni:

A demográfia és földrajzi adatok részben az általános információkat szedjük csokorba, amelyeket a célcsoportnál is meghatározunk: hol lakik a perszóna (főváros, megyeszékhely, nagy/kisváros, tanyavilág)? Hány éves (18-25 közötti helyett 23)? Milyen nemű? Kapcsolatban él, esetleg egyedülálló, házas, neadjisten özvegy? Mi a legmagasabb végzettsége (gimnázium, főiskola, esetleg még tanul)? Mi az anyanyelve, és beszél-e mást ezen kívül?

A személyiségjegyek részben olyan területeket gondolj végig, mint például a perszóna hobbijai és érdeklődési körei. Ha például azt mondod, hogy Dalma érdeklődik a környezettudatosság iránt, akkor kereshetsz majd olyan márkákat és véleményvezéreket, akik a témához köthetőek – így sokkal érdekesebb és relevánsabb tartalmakat fogsz tudni készíteni Dalma számára. Emellett, ha vásárlás a folyamatod célja, akkor meghatározhatod, hogy hogyan szokott dönteni vásárlási helyzetekben (instant módon impulzusvásárló, vagy körülnéz 1-2 helyen, esetleg a barátai véleményét kikéri). Ebben a szegmensben szoktam elgondolkodni azon, hogy a perszóna vajon milyen játékostípusba tartozhat. Ehhez a HEXAD hatos felosztását használom, és általában egy-két típust írok fel egy perszónához.

A munkahelyi környezet is nagyban befolyásolhatja az üzenetünket, tartalmainkat, stratégiánkat (ha relevánsnak ítéljük; oktatási folyamatban diák játékosokkal kevésbé fontos). Itt elgondolkodhatsz azon, hogy milyen területen dolgozik a perszóna, hol tart a ranglétrán (alkalmazott, középvezető, CEO, galaktikus főtanácsos), illetve milyen volt az eddigi karrierje.

A kommunikációs lehetőségek sokkal könnyebben meghatározhatóak. Gondold végig, hogy a perszóna milyen felületeken érhető utol? E-mail, közösségi oldalak, milyen fizikai helyeket látogat rendszeresen? Milyen oldalakat és véleményvezéreket követ, kinek ad a véleményére? Mik azok a csatornák vagy felületek, amelyeket jobban szeret használni (telefonál, sms-ezik, Messengeren kommunikál vagy telepatikusan)?

A perszóna céljai és vágyott állapotai azok az elképzelt jövőbeli dolgok, amelyekhez te hozzásegítheted a perszónádat. Milyennek látja magát a jövőben (okosabbnak, szebbnek, magabiztosabbnak például)? Milyen egyensúly van az életében a család-munka-hobbi háromszögben? Mit valósít meg ezekből 1-5-10 év alatt? Te hogyan segítesz neki ezeket elérni?

A vágyak mellett a félelmek is erős motivátorok. A félelmek és fájdalmak részben azt gondold végig, hogy a perszónának milyen problémái vannak jelenleg? Milyen felelősségi körei vannak akár otthon, akár a munkában? Tudja-e egyáltalán, hogy neki ez a problémája (gyakran nem realizáljuk, hogy valamivel problémánk van)? Hogyan segítesz neki feloldani ezeket a félelmeket?

A “tölcsér” adatokban a vásárlási szokásokkal foglalkozz és azzal, hogy a te folyamatodba hogyan kerül bele és ott miket tesz. Vásárláskor egyedül dönt vagy többen döntenek? Körbenéz-e a piacon, kinek kéri ki a véleményét, az ár vagy a minőség számít nála? Azt is jegyezd fel, hogy honnan hallott rólad (ajánlás, hirdetés, csoport, egyéb)? Milyen gyakran vásárol tőled és milyen értékben?

Ismerkedj meg Viktorral

Viktor a testvére az egyik saját perszónánknak. A teljes neve Vállalkozó Viktor. Vik (a barátai hívják így, nekem is megengedte) 34 éves, felsőoktatást megjárt ember (nem biztos, hogy befejezte), egy megyeszékhelyen lakik nem túl messze Budapesttől a feleségével és páréves fiával. Vik jellemzően kreatív munkát végez, amit sokórás számítógép előtt ülést jelent, néha pedig találkozókat és egyeztetéseket. Mindezt persze a saját vállalkozásában teszi meg, amivel havonta nagyjából 300 ezer forintot tesz zsebre.

Igyekszik folyamatosan naprakészen tartani magát a saját világában: olvassa a Forbes-t, a Kontent magazint, követi a Minnert. Megvan neki Lévai Richárd, Mészáros Robi és Sánta Csaba könyve is. Néha rendezvényekre is jár, ami esetenként szövegírás tréning, vagy éppen egy marketing konferencia. Emellett jellemzően vállalkozós csoportoknak a tagja, ahol kezdő és haladó sorstársak egyaránt megtalálhatóak.

Vik egyszer azt mondta: “úgy szeretném végezni a munkámat, mint a szakmámban senki más”. Tudja, hogy szakmailag folyamatosan fejleszti magát, de nem elég csak a termék- vagy szolgáltatásfejlesztésre figyelnie. Szeretné, ha vonzónak és érdekesnek tűnne, amivel foglalkozik, és jó élményekkel távoznának az ügyfelei, így fordult a gamification felé. Számára az a legnagyobb érték, ha látja, hogy pozitív visszajelzéseket, sőt ajánlásokat kap az ügyfeleitől. Viszont van pár félelme, amit segítenünk kell leküzdeni: viszonylag friss terület a játékosítás, kiforratlannak tűnhet, a multis példák miatt drágának gondolhatja, és mivel kevés konkrétumot olvasott róla, lehet, hogy bonyolultnak gondolja.

A te perszónád kicsoda?

A fenti lista és példa alapján neked már igazán gyerekjáték lesz megalkotni a saját perszónádat-ideális ügyfeledet-avatárodat. Ne feledd: a perszóna a teljes tervezés “Tervek és feltételezések” szakaszában jelenik meg, így nem baj, ha nem fedi le 100%-osan a valóságot! A lényeg az, hogy egy erős kiindulási alapot adjon. Később pedig, ha szükségét érzed, nyugodtan módosítsd.

Egy kiadáskövető alkalmazás játékosítása (esettanulmány)

Ezt a vendégposztot Kecskés Imre írta, aki a RoyalCashflow alkalmazás tervezője és fejlesztője. Imre, köszi!

Szia! Kecskés Imre vagyok, a RoyalCashflow költségnyilvántartó fejlesztője. és ebben a bejegyzésben szeretném neked elmesélni az alkalmazás játékosításának történetét. Most beleshetsz a kulisszák mögé: megtudhatod, milyen sikerek és kudarcok értek a játékosítási folyamat során, és mit tanultam az egészből.

De kezdjük az elején:

A RoyalCashflow indulása

Az alkalmazás ötlete még 2010 előttre, az egyetemi éveimre nyúlik vissza. Ebben az időben Szegeden programozást tanultam, kollégiumban laktam, ösztöndíjból és az otthonról érkező szerény támogatásból éltem. Emiatt minden kiadásom az ismert táblázatkezelőben rögzítettem. Nem én voltam az egyetlen, aki ezt csinálta, sokan vezetik még a mai napig is kiadásaikat táblázatokban vagy “kockás” füzetben.

Eltelt némi idő, és többéves költéseim vezetése a nyilvántartásomban teljes káoszt okozott. Mivel gyakorlott szoftverfejlesztővé váltam, és nem találtam olyan programot, ami az én igényeimnek megfelelt volna, így elhatároztam, hogy fejlesztek egy sajátot, és ebben fogom kiadásaim vezetni a továbbiakban. Ez 2011 környékén lehetett, így kezdődött a RoyalCashflow története.

Számos igény fogalmazódott meg bennem a leendő szoftverrel kapcsolatosan. Egy olyan alkalmazást szerettem volna készíteni, mely többek között:

  • weben működik, így internetkapcsolat segítségével bárhonnan elérhetem, és nem kell telepíteni,
  • tudom benne vezetni az egyes számláim, pénztárcám egyenlegét, valamint a köztük történő pénzmozgásokat, mint például a bankszámlákról történő készpénzfelvételt,
  • nyilvántarthatom benne a befektetéseim.

Ez utóbbi főleg azért kellett, mert egyetemi éveim vége felé elkezdtem “játszadozni” a tőzsdén. Milyen eredménnyel? Fogalmazzunk úgy, hogy a tanulópénzt jócskán megfizettem… De ez már egy másik történet. 🙂

Tehát elkészítettem a szoftvert és vezettem benne a kiadásaim. Pontosabban vezettük a kiadásaink, ugyanis családi alkalmazás vált belőle. Mindezt azért, hogy kedves, – akkoriban még csak leendő, de mára már A – feleségem is rálásson a közös kasszára.

Mindeközben, mivel érdekelt a pénzügyek világa, jobban elmélyedtem a témában. Tanultam, könyveket olvastam, videókat néztem. Ezalatt feltűnt, hogy nem csak nekünk van szükségünk egy ilyen szoftverre, így kis idő és néhány változtatás után publikussá tettem. Bárki ingyen használhatta. Ekkor már 2014 márciusa volt.

A probléma

Habár az alkalmazást nem reklámoztam, mégis szépen jöttek a regisztrációk a keresőből. Mivel érdekelt, hogy mennyien használják, naplóztam a regisztrált felhasználók számát, regisztrációjuk idejét és az utolsó belépési dátumukat is.

Sajnos azt kellett megállapítanom, hogy hatalmas a lemorzsolódási arány. Alig marad rendszeres felhasználó, a többség rövid időn belül befejezi, vagy meg sem kezdi a használatot. Ezt követően nekiálltam gyűjteni a visszajelzéseket: “bonyolult”, “elfelejti”, “másra számított”…

Próbáltam orvosolni a visszajelzésekből jövő hiányosságokat, ezért készítettem súgót, emlékeztető e-mailt küldtem, plusz funkciókat fejlesztettem. Sokkal több funkció volt már benne, mint más, hasonló alkalmazásokban – ráadásul ingyen -, mégis a felhasználók borzasztó nagy százaléka rövid időn belül lemorzsolódott.

Idővel rájöttem, mi lehet az igazi gond. A kiadások vezetése olyan, mint a fogyókúra. Sokaknak szüksége lenne rá, sokan el is kezdik, és sokan rövid időn belül feladják. Miért? Mert időigényes, kitartást igényel és megfelelő motiváció nélkül halott ügy. Egyszerűbb tehát nem megtenni, mind rendszeresen foglalkozni vele.

Úgy tűnt, inkább a felhasználók motivációjára kellene fókuszálni. De hogyan tudom én ezt megtenni?

Egy apró reménysugár

2014 végén találkoztam a játékosítással. Igazi megmentőnek tűnt akkoriban, hisz a kevés példa, amit láttam más alkalmazásokban, meggyőzött, hogy pontgyűjtést kell rakni a szoftverbe, és máris az egekbe szökken az emberek motivációja.

Ennek megfelelően 2015 elején be is vezettem az Aktivitás pontokat. A felhasználók az alkalmazásba való bejelentkezéssel, tranzakció rögzítéssel pontokat szerezhettek. Sőt, a rendszeres használatot további bónuszpontokkal jutalmaztam.

Kialakítottam hozzá egy ranglistát, így a felhasználók a pontok gyűjtésévél különböző rangokat érhettek el. Minden ranghoz tartozott egy címer is. (Érdekesség, hogy azóta is ez a szintezés van érvényben.)

A felhasználók csak a saját, aktuális pontszámukat és rangjukat látták. A pontszámítás módja is titkos volt.

Mondanom sem kell, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Akik eddig a pontig is rendszeresen rögzítették kiadásaikat, néha rápillantottak, hogy állnak. De akiknek eddig is megterhelő volt a költségnyilvántartás, nos, őket a pontgyűjtés sem hozta lázba. De érdekességnek azért jó volt, ugyanis más költségnyilvántartóban nem volt még ilyen megoldás.

Romlik a helyzet

A következő két évben igazából nem sok minden történt a RoyalCashflow háza táján. Voltak kisebb fejlesztések, de igazából más projektekkel foglalkoztam. Ez idő alatt azonban egyre több webes költségnyilvántartó jelent meg a piacon. Úgy tűnt, többen is észrevették, hogy szükség van webről elérhető kiadáskövető szoftverekre.

A külföldi alkalmazásokban nem a motivációt próbálták növelni, hanem a kényelemre mentek rá. Az Egyesült Államokban a legtöbb ilyen applikáció képes a felhasználó bankszámlájához kapcsolódni, és lehúzni onnan a tranzakciókat. A költségkövetést automatizálták, így a felhasználóknak alig-alig kell már ezzel foglalkozni. Ezzel csak az a gond, hogy szerintem inkább a felhasználók motivációját kellene erősíteni. Hogy miért? Erről írtam egy Facebook bejegyzést, amit itt elolvashatsz.

Az eltelt két év alatt nem igazán történt látványos változás, viszont egyre több konkurens alkalmazás jelent meg. Ideális időszak volt, hogy csökkenjen a felhasználószám, és más alkalmazásra váltsanak. Ha nem csinálok semmit, ez így is történik.

Az első sikerélmények a játékosításban

2017 elején azonban kipróbáltam valami újat. A szoftverben voltak olyan menüpontok, amiket csak én használtam, más felhasználó nem is látta. Időközben ugyanis fejlesztettem több extra funkciót, olyanokat, melyek más rendszerekben nem voltak. Az volt a tervem, hogy ezek majd egy fizetős verzió részei lesznek, hiszen igen értékes fejlesztések is voltak közöttük. Viszont ehelyett ezeket is ingyenesen elérhetővé tettem!

A csavar az egészben az volt, hogy az új funkciókat rangokhoz kötöttem, azaz ha valaki elért egy adott szintet, akkor aktiválódtak.

A pontok és a rangok után bevezettem tehát a jutalmakat. Nem is akármilyen jutalmak voltak ezek! Ha olvastad Ádám könyvében, a Gyakorlati játékosításban a 4H piramisról szóló részt, akkor emlékezhetsz, hogy a Hozzáférés szintű jutalom igen erősnek számít. Természetesen akkor erről én még mit sem tudtam.

A felhasználók kivétel nélkül örültek az újdonságoknak. És mivel tényleg értékes funkciókról volt szó, megpróbálták megszerezni azokat, így tovább használták a szoftvert. Az újonnan regisztrálók pedig azt látták, hogy végre van egy olyan költségnyilvántartó, amelyben ingyenesen megtalálható rengeteg funkció, viszont ezért tenni is kell.

Természetesen voltak olyanok is, akiknek nem tetszett, hogy nem férhetnek hozzá azonnal mindenhez. De idővel nekik is “kedveztem”.

Az apró sikerek hatására más területeken is elindult a fejlődés. Megújult a szoftver dizájnja, felpörgött a Facebook oldal, elindult a mobilalkalmazás fejlesztése is.

Újabb sikerélmények a játékosításnak köszönhetően

2018 márciusában egy olyan fejlesztés került be a rendszerbe, ami vízválasztónak bizonyult.

Történt ugyanis, hogy mivel egyre többen használták az alkalmazást, egyre több kérdés is érkezett. Az “ügyfélszolgálat” tehermentesítése érdekében különböző segédleteket készítettem. Elindult a honlapon a tudásbázis, a regisztráció után e-mailben szoftverhasználati tippeket küldtem, valamint a Facebook oldalra is kerültek ismertetők.

Csakhogy az emberek többsége nem olvas használati útmutatót.

Ekkor jött az ötlet, hogy vonjam be a szoftverismertetést is a játékosításba. Gyorsan el is készült egy apró módosítás, amivel megoldottam, hogy a felhasználók az alkalmazáson kívüli cselekedeteikért az alkalmazáson belül kapjanak pontot. Így az e-mail, a tudásbázis, valamint a Facebook poszt olvasást is pontokkal jutalmazhattam! Ennek hatására az email megnyitási arány jelenleg is 50% felett van! (Talán észrevetted, de a korábban linkelt Facebook poszt is tartalmaz bónuszpont szerzési lehetőséget. 😉 )

Ezzel a rendszerrel lényegében bármit tudok jutalmazni.

Készítettem egy kérdőívet, melynek a kitöltéséért szintén pont járt. A kérdőívet a megkapók több, mint 50% kitöltötte!

Sőt! A felhasználóknak felajánlottam, hogyha írnak véleményt az alkalmazásról a RoyalCashflow Facebook oldalára, akkor azért egy nagyobb pontmennyiség jár. És az eredmény? Tízszer, hússzor nagyobb Facebook oldalaknak nincs annyi véleménye az oldalán, mint a RoyalCashflow-nak! Ráadásul milyen jó visszajelzések jöttek! Pedig azt nem kértem, hogy csak jót írjanak. 🙂

Amikor kezd összeállni a kép…

Igazából ezidáig csak “szerencsétlenkedtem” a játékosítással. Kipróbáltam néhány dolgot, ami az eszembe jutott, de nem volt mögötte semmilyen stratégia. A kirakós darabjai akkor kezdtek a helyükre kerülni, miután részt vettem az I. Gamification Magyarország Konferencián és beszereztem a Gyakorlati játékosítás könyvet.

Ezt követően úgy éreztem magam, mint aki megvilágosodott. Kezdett összeállni a kép, végre rendszerben gondolkodtam.

A könyvből megtudtam, hogy miért is működött, amit eddig csináltam. Olvastam például a jutalmak típusáról, illetve arról is, hogyan kellett volna ideálisan kialakítani a pontszámokat. 🙂 Tanultam triggerekről, keretrendszerekről. A könyvet többször is elolvastam, és mindig jöttek új ötletek.

Sokkal tudatosabban építettem a játékosítást ezután, beépítettem újabb játékmechanizmusokat:

  • Ranglistákat, ahol a felhasználók összehasonlíthatták magukat más játékosokkal. Természetesen figyeltem arra is, hogy ne csak globális ranglista készüljön.
  • Jelvényeket, amikkel a kiemelkedő teljesítményeket külön jutalmazom.
  • Haladásjelzőt, ami remek vizuális visszajelző a felhasználónak, mennyi pontot kell még elérnie a következő jutalomfunkcióért.
  • Easter Egg-et, ugyanis Húsvétkor tojáskereséssel is lehetett extra pont szerezni.

Néhány játékmechanizmusról FB posztot is készítettem, melyet egy albumban összegyűjtöttem.

Eljött az ideje a sötét mechanizmusoknak is. 🙂

Ahhoz, hogy a felhasználó előrébb jusson és hozzáférjen több funkcióhoz, újra és újra ugyanazokat a feladatokat kell végrehajtania. Lépjen be, rögzítsen kiadást. Lépjen be, rögzítsen kiadást. Ez a Darálás mechanizmus. Gyorsabban szeretne előrébb jutni? Akkor itt jött képbe a “Fizess a gyorsabb előrejutásért” játékmechanizmus. A felhasználóknak ugyanis lehetővé tettem, hogy egy jelképes összegért azonnal hozzáférjenek minden funkcióhoz, de a pontokért, rangokért továbbra is küzdeniük kell. Azzal ráadásul, hogy fizetnek, többre fogják értékelni a funkciókat, így nagyobb az esélye, hogy tovább fogják használni a szoftvert. Ha pedig tovább használják, nagyobb az esélye, hogy kialakul bennük a pénzügyi tudatosság. Végülis ez a küldetése a RoyalCashflow-nak, segíteni az embereknek pénzügyi tudatosságuk fejlődésében.

Az egyik legfontosabb dolog, amit a könyvből tanultam, hogy mennyire fontosak a triggerek. Hiszen ha egy játékos nem tud arról, hogy egy feladatot el kell végeznie, akkor biztos nem fogja elvégezni. Ezért készítettem egy felületet, ahol – a Dropbox mintájára – látható az összes feladat, amiért bónuszpont jár. Ezek lettek a Miniküldetések.

Több ötletem is van, amit szeretnék még megvalósítani. A játékmechanizmusokból a narratívát és az avatárt mindenképpen jó lenne beépíteni, továbbá nagyobb figyelmet fordítanék a játékos életútjára és a triggerekre is.

Konklúzió, tanulságok

Még mindig a játékosítási folyamat elején vagyok, de azért engedd meg, hogy megosszam Veled legfontosabb tanulságaim, amit 3+1 pontban szedtem össze.

1. Azonosítsuk a problémát

Először is határozzuk meg, hogy mi az a probléma, amit a  játékosítás segítségével akarunk megoldani. Nálam ez egyértelműen a motiváció növelése volt, és ehhez a játékosítás egy tökéletes eszköz. Ne azért használjuk a játékosítást, mert trendi! A felhasználóimnak is írtam egy bejegyzést, hogy miért van jelen a játékosítás a RoyalCashflow-ban. Ide kattintva tudod elolvasni.

2. A PBL rendszer önmagában nem sokat ér.

(PBL = pontok, jelvények, ranglisták) Mindenképpen érdemes kiegészíteni egyéb jutalmakkal. A jutalom lehetőleg valami olyasmi legyen, ami értéket képvisel a célcsoportnak, de nem üti meg a nem célcsoportba tartozó személyek ingerküszöbét. Ezért is kell óvatosan bánni például a nyereményjátékokkal, hiszen ott sokan csak a nyereményért lépnek be a folyamatba.

3. Szórjuk tele a folyamatunkat triggerekkel

Gondolkozzunk folyamatban, milyen utat is jár be valójában a játékos. Ezt az utat rakjuk tele triggerekkel, hogy lássa mikor, milyen feladatokat kell elvégeznie. Ahogy korábban is említettem, ha a felhasználó nem ismeri a feladatokat, akkor nem is fogja teljesíteni azokat.

+1: Olvassuk el Ádám könyvét, és járjunk el játékosítási konferenciákra. 🙂

De tényleg! Akárhányszor belelapozok a könyvbe, vagy elmegyek egy játékosítási előadásra, mindig támad valamilyen ötletem. Ráadásul a könyv olyan, mint egy mentor, mindig van hova fordulni segítségért. A konferenciákra ez meg hatványozottan igaz. 😉

Kattints ide és nézd meg, hogy mivel készülünk a 2019-es Gamification Magyarország Konferenciára!

UI: Köszönöm, hogy végigolvastad és remélem, hasznosnak találtad ezt a leírást. Talán észrevetted, hogy a Narratíva játékmechanizmus ebben a bejegyzésben is jelen volt, hiszen a StoryBand módszerből vettem elemeket, melyről szintén olvashatsz Ádám könyvében.

Írtunk egy brutálhasznos , ingyenes e-bookot a témában.

Érdekel?

Játékosítás kezdőknek (vállalkozás verzió)

Készítettünk egy e-bookot a gamificationről azért, hogy te ne csak értsd, de használni is tudd a munkádban. Hova küldhetjük?

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Az adatvédelmi nélkül sajnos nem lesz az igazi.
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

Vigyázunk az adataidra. Adatkezelési tájékoztatót itt.

Játékosítás kezdőknek (oktatói verzió)

Készítettünk egy e-bookot a gamificationről azért, hogy te ne csak értsd, de használni is tudd a munkádban. Hova küldhetjük?

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Az adatvédelmi nélkül sajnos nem lesz az igazi.
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

Vigyázunk az adataidra. Adatkezelési tájékoztatót itt.