A kérdőív játékosítás, és vele együtt ez a cikk is kifejezetten neked szól, ha

  • kevesen töltik ki a kérdőíved,
  • sokan elkezdik, de félbehagyják a kitöltést
  • úgy érzed, hogy a kapott válaszok véletlenszerűek, vagy nem relevánsak

A cikkben különféle technikákat és ökölszabályokat találsz majd, melyekhez egy vagy több példával is szolgálok. A cél, hogy minél többet megérts, és fel tudj használni belőle a saját kérdőívedben.

A célközönség kiválasztása

A lentebb felsorolt módszerek akkor működnek, ha a megfelelő célközönséget választod ki.

Gondolj csak bele, biztosan van az a nyereményjáték, amiért cserébe akár százezrek is kitöltik a kérdőívet, azonban a végén olyan adatokkal találod magad szemben, amiknek köze nincs a valósághoz.

Hogy miért? Mert az emberek megfelelő motiváció nélkül, a lehető legkisebb energia befektetésével szeretnék elvégezni az adott feladatot. Természetesen lehet jutalmazni, de egyáltalán nem mindegy, hogy mikor.

A kérdőív kitöltés 4 fázisa

A címet elolvasva valószínűleg felmerül benned a kérdés, hogy miféle 4 fázisról lehet szó, hiszen adott a kérdőív, amit ki kell tölteni, és ennyi. Pedig a helyzet ennél jóval árnyaltabb, és ha ezt elfogadod, sokkal jobban tudsz majd tervezni.

A kérdőív kitöltés 4 fázisa

Az első fázis a felfedezés: a célcsoportod itt találkozik először a kérdőíveddel, akár Facebookon, akár egy rendezvény sátorban a Szigeten. A célod ebben a fázisban az, hogy ne görgessen tovább, vagy ne haladjon el a sátor mellett, hanem elhatározza magát: ezt a kérdőívet én bizony ki fogom tölteni!

Második fázis az előjáték: ha már rákattintottak a kérdőív linkjére, vagy kezükbe vették a papírt, lehetőséged van őket egy olyan állapotba hozni, ami ráhangolja az agyukat a további kérdésekre.

Harmadik fázis az elmélyülés: ez egy repetitív folyamat, ahol a célod a figyelem fenntartása, őszinte válaszok begyűjtése, és hogy minél többen elérjék a kérdőív végét.

Negyedik fázis a végjáték: ha a jövőben is számítasz ezeknek az embereknek a segítségére, itt a lehetőség, hogy pozitív emléket hagyj bennük.

Ha hallottál már képzésünkön az Octalysis rendszerről és a játékos életútjáról, akkor ez a felosztás ismerős lehet, bár a betanulás fázisát lecseréltem előjátékra, mert a kérdőíven ritkán van mit betanulni.

Most végigmegyünk rajtuk egyesével, mindegyikhez mutatok módszereket, és példákat.

A kérdőív felfedezése

A célod ebben a fázisban az, hogy minél többen kitöltsék a kérdőívet, és hogy a megfelelő célcsoport kiválasztásával releváns válaszok érkezzenek be.

Miért töltsem ki?

A legfontosabb dolog tisztában lenni azzal, hogy az esetek többségében a kitöltőnek egyáltalán nem érdeke kitölteni a kérdőívet. Szakdolgozatok, elégedettségi kérdőívek, különféle szokások felmérése… ilyenekkel találkozni a leggyakrabban.

Miért töltse ki bárki is a te kérdőíved? Mitől más ez a kérdőív, mint a többi 100.000? Milyen közvetlen vagy közvetett hatással van az adott ember életére az eredménynek?

Próbálj meg válaszolni a fenti kérdésekre, és hívd fel ezekre a figyelmet!

Rengetegen esnek abba a hibába, hogy kizárólag a kitöltők mennyiségére mennek rá, ezért pedig bármit megtesznek.

Hiába kapsz 100.000 választ a “Balatoni nyaralási szokások” kérdőívedre – hála a kitöltők közt kisorsolásra kerülő 4 milliós autónak  -, ha 80%-ban olyanok töltik majd ki, akik sosem jártak még a Balatonon, csupán az autóra fenik a fogukat.

A felfedezés játékosítása

Amit a játékosítás során keresünk, az valamilyen motiváció. 8 fő csoportját különböztetjük meg az általunk használt Octalysis rendszerben, ebből fogunk szemezgetni néhányat, példákkal. (Javaslom, hogy fusd át a cikket, hogy az alapokat megértsd)

Tegyük fel, hogy igazgató vagy a kínai BamBusz tömegközlekedési vállalatnál, ahol távolsági járatokat indítotok az ország minden pontjára. Nagy a verseny a piacon, téged pedig érdekel az utasok véleménye a szolgáltatásról, hogy fejlődni tudjatok. Kérdőív mellett döntesz, a kérdés már csak az, hogyan vedd rá az embereket, hogy elkezdjék kitölteni?

Bambusz kérdőív

MM #3: Alkotás és visszajelzés

Habár az utasok akár órákat is ülhetnek a buszon, egyáltalán nem biztos, hogy unalmukban elkezdik kitölteni a kérdőíved. Feltűnő módon, nagy betűkkel írd ki az elejére: “Te jobban csinálnád?”, majd alatta

Képzeld el, hogy te vagy ennek a vállalatnak az igazgatója, és a rendkívül szoros piaci versenyben valahogy többet kell nyújtanod, mint a konkurencia. Egy jó ötlet, esetleg egy hiba kiküszöbölése kényelmesebbé teheti az utazást, és biztosítja családod jólétét. Van-e bármilyen ötleted, változtatnál-e valamin azért, hogy fellendítsd a céged?

Két dologgal próbáljuk megfogni az utast:

  1. A képzeld el varázsszóval, mely átbillent egy kapcsolót az agyában, ezáltal el tud rugaszkodni a valóságtól.
  2. Elmondjuk neki, hogy milyen fontos kérdésről van szó, és ebben az ő kreativitására és visszajelzésére van szükségünk.

Nem azért tölti ki a kérdőívet, mert kap érte valamit, hanem azért, hogy megmutathassa, milyen jó ötletei lennének a helyünkben.

MM #5: Közösségi befolyás

Robert Cialdini pszichológia professzor egyik elmélete a Társadalmi bizonyíték, mely szerint hajlamosabbak vagyunk olyan cselekvésekre, melyeket előttünk már tömegesen végrehajtottak. Magyarul csorda hatásnak nevezhetnénk, bár a helyzet ennél kicsit árnyaltabb.

A kényszer, hogy azt tegyük amit mások, erősebb, ha a cselekvést korábban már végrehajtotta

  • néhány ismerősünk
  • több, hozzánk hasonló ember
  • egy híresség
  • valamilyen szakértő

Mivel a felszálló utasokról csak két dolgot tudunk (hol szállnak fel, és éppen melyik ülésen ülnek), ezért ennek az információnak a birtokában kell felépítenünk a stratégiát. Előre szólok, hogy ez egyértelműen plusz munkával jár, de aki jó eredményeket akar elérni, az ne legyen rest dolgozni.

A távolsági busz minden út alkalmával ugyanazokat a településeket érinti. Gyártsuk le úgy a kérdőíveket, hogy minden településhez legyen egy ilyenünk:

A Veszprémben felszálló utasok 83%-a kitölti ezt a kérdőívet. A kitöltési hajlandóság más városokban átlagosan 43%.

A veszprémi utasoknak ezt adjuk, a debreceni utasoknak Debreceneset. Fontos, hogy VALÓS adatokkal töltsük fel őket! Amennyiben a kitöltési hajlandóság az adott városban jelentősen nagyobb az átlagnál, akkor én is kényszert éreznék a kitöltésre, hisz más veszprémi lakosok is ezt tették. Ha kisebb, akkor abban a városban nem ezt a módszert választom.

A másik információ amit tudunk, hogy melyik ülésen tartózkodik éppen az utas. Havonta készítsünk egy statisztikát arról, hogy melyik ülésen hány %-a tölti ki az utasoknak a kérdőívet, majd írjuk ezt az elejére:

Azon utasaink 75%-a, akik ezt az ülést választották, kitöltötték utuk során ezt a kérdőívet.

Alatta jelenítsük meg a buszt felülnézetből, és mutassuk meg számokkal, vagy színekkel (zöld-piros közötti átmenetek, mint egy hőtérképnél), hogy a busz mely részén hány % volt a kitöltési hajlandóság.

MM #7: Kiszámíthatatlanság és kíváncsiság

A kíváncsiságnak hatalmas ereje van: hidegháborút robbant, kapcsolatokat rombol, és ami nekünk most a legfontosabb, ráveszi az embereket arra, hogy belekezdjenek dolgokba.

Nem lehet minden módszert ráhúzni minden kérdőívre, ezért ezt a mostanit egy másik példán alkalmazom. Tegyük fel, hogy van egy Panda Egyetem nevű oldalunk, ahol tanulással kapcsolatos tippeket, statisztikákat adunk diákoknak. Ahhoz viszont, hogy infót tudjunk adni, először gyűjtenünk kell.

Panda Egyetem

Kíváncsi vagy rá, hogy a hozzád hasonló tanulási szokásokkal rendelkező diákok hogy teljesítenek? Töltsd ki kérdőívünket, és megmutatjuk!

Érdekelt lesz abban, hogy őszintén kitöltse, mert csak így kap hiteles visszajelzést a végén. Fontos megjegyezni, hogy a módszert csak akkor lehet alkalmazni, ha már rendelkezünk egy jelentősebb mennyiségű információval.

A maradék 5 Mély Motivációra is vannak módszerek, de ha mindent leírok, akkor a cikknek sosem lenne vége, haladjunk tovább!

Előjáték

Igen, ez pont az, aminek tűnik. A célszemélyt olyan lelki állapotba szeretnénk hozni, amelyben sokkal nagyobb beleéléssel hajtja majd végre a kívánt akciót.

Ha valami nagyon egyedi és speciális kérdőívet találtál ki (például a válasz megadásához be kell kapcsolni a mikrofont, és különböző hangmagasságokban kell énekelni), itt az alkalom, hogy elmagyarázd működését a kitöltőknek.

Azt azonban jó tudnod, hogy az ember minél hamarabb bele szeretne vágni a lecsóba, és maximum 1-2 mondatot hajlandó elolvasni az első kérdés előtt.

Ha szokványos kérdőívet készítesz, akkor mindenféle rizsa szöveget helyett, egy speciális bemelegítő kérdéssel kezdj! Mutatom a példákat:

Egy fogkrém gyártó cég megbíz téged azzal, hogy derítsd ki, mennyire ismert a terméke a piacon. Mielőtt a kitöltőknek elkezdenéd feltenni ragyogó kérdéseidet, mutass nekik 4 képet hírességekről, miközben mosolyognak, majd kérdezd meg: “Szerinted a lenti celebek közül melyiknek a legszebb a mosolya?”

Esetleg kollégiumi rendezvényeket szervezel, kíváncsi vagy rá, hogy milyen igényei vannak a diákoknak. Keress elő 4 képet koleszos rendezvényekről, és kérdezd meg: “Szerinted melyiken érzik legjobban magukat a résztvevők?”

Mi történik? Egyrészt arra kéred a kitöltőt, hogy gondolkodjon, hozzon döntést (ezt annyira nem szereti az agy), másrészről viszont segíted azzal, hogy vizuális támaszt nyújtasz neki, ami nagyban megkönnyíti a folyamatot.

A továbbiakban könnyebben fog menni számára a döntés, és a témába is jobban bele tudja majd élni magát.

Az előjáték játékosítása?

Kettő olyan Mély Motivációt mutatok, mely ebben a szakaszban rendkívül hatásos lehet: a #2 Fejlődés és az #8 Elkerülés.

Meg szeretnéd tudni, hogy Hawaii szigetén milyen hajlandóság van az emberek részéről a szelektív hulladék gyűjtésére. A fenti képes módszert ötvözd az #8 Elkerüléssel:

Mutass a kitöltőnek képeket olyan állatokról, amelyek életét valamilyen módon megnehezíti a hulladék egyik fajtája (fém, műanyag, üveg, papír), majd kérdezd meg tőlük, hogy szerintük melyik jelenti a legnagyobb veszélyt a sziget élővilágára.

Ezáltal elkezd bennük dolgozni az a belső motiváló erő, mely megpróbálja elkerülni az ilyen rossz kimenetelű helyzeteket, és mindent megtesz majd, hogy a kérdőív őszinte kitöltésével hozzájáruljon a helyzet javulásához.

Másik példa:

Egy bank arra kíváncsi, hogy ügyfelei mennyire jártasak a pénzügyekben és a befektetésben, hogy később ennek megfelelő új csomagokat állíthassanak össze.

Első kérdésben a #2 Fejlődés és teljesítmény motiváló hatására próbálnak építeni, melyben a hangsúly a kihíváson van.

Mutatnak egy napelemet, egy bitcoin emblémát, egy aranyrudat és egy olajos hordót, majd megkérdezik: “Képzeld el, hogy kapnál tőlünk 100 millió forintot, amit befektethetsz a lentiek közül bármelyikbe. 1 év múlva visszakérjük a pénzt, de amit kerestél vele, az a tiéd maradna. Melyikbe fektetnél be?”

A kérdéssel két dolgot érünk el:

  1. Mindenki agyában beindul a fogaskerék, és ha csak rövid időre is, de gondolkodik, véleményt formál, ráállítja az agyát a hasonló kérdésekre
  2. Néhányan utána is fognak nézni, és lesznek köztük olyanok is, akik majd ennek hatására vágnak bele a befektetésbe (a banknak jó sok befektető)

Láthatod, hogy az agy megfelelő állapotba hozásán túl, még további hasznos hatásai is lehetnek ennek az első kérdésnek. Annyit kérek csak, hogy fontold meg minek van nagyobb hatása:

  • Egy játékos első kérdésnek
  • Egy ilyen szövegnek a kérdőív elején:
    Kedves Hallgató! Egy átfogó kutatást végzünk, melynek témája a hallgatók intézményválasztása és elégedettsége a felsőoktatásban. A kutatás részét képezi a külföldi hallgatók vizsgálata is, így egy nemzetközi összehasonlításban vehetsz részt. Kérünk Téged, hogy őszintén töltsd ki ezt az anonim kérdőívet, ami a személyes intézményválasztásodra, elégedettségedre és szokásidra vonatkozik. A kérdőív kitöltése maximum 10 percet vesz igénybe. Előre is köszönjük, hogy válaszaiddal hozzájárulsz a kutatásunk sikerességéhez!

Elmélyülés a kérdőívben

Egy fontos megállapítás: a kérdőív nem kvíz, ennél fogva ritkán vannak helyes és helytelen válaszok. A kitöltő percek alatt végigszáguldhat rajta, hogy aztán teljesen irreleváns és véletlenszerű adatokkal távozzon (ha mondjuk az elején sorsolásban való részvételt ígértél érte).

Ebben a fázisban két fő célunk van:

  1. Aki elkezdte a kérdőívet kitölteni, az fejezze is be
  2. A lehető legőszintébb és átgondoltabb válaszokat kapjuk meg

Mindenki érjen célba

Mi lehet a legfőbb oka annak, hogy valaki félbehagyja a kérdőíved kitöltését? A legegyszerűbb módja ennek kiderítésére, ha teszteled más kérdőíveit. Én is kitöltöttem jó párat, és a következő okokat találtam:

1. Megrettenés

Vannak kérdések, ahol még a válasz lehetőségek elolvasása előtt továbbállunk, mert egyszerűen túl megerőltetőnek tűnik egy 9 soros, hatszorosan összetett mondat feldolgozása.

Az egyik megoldás, hogy próbálj tömören és közérthetően fogalmazni.

A másik, amire például a Google kérdőív nem alkalmas, hogy egyszerre csak egy kérdést jeleníts meg, és bizonyos válaszok esetén zárj ki kérdéseket a továbbiak közül. Például amennyiben az egyik kérdésed az, hogy “Milyen gyakran utazol helyi járattal?” a válasz pedig “Soha”, akkor a továbbiakban ne kérdezd már meg tőle, hogy “Mennyire vagy elégedett a sofőr viselkedésével?”.

2. Unalom

Aki nem készített még kérdőívet, az valószínűleg nem tudja mi az a likert skála, bár kitöltőként valószínűleg gyakran találkozott vele. Így nevezik a lenti képen látható kérdés típust:

Ilyen egy likert skála. Uncsiiii

Sokszor ez még lefelé folytatódik 10-15 sorral, de a 4. után már egyszerűen képtelen az ember komolyan végiggondolni a választ.

A hosszán kívül gyakori probléma ennél a kérdés típusnál, hogy nem megfelelő oszlop címek vannak kitalálva. Például: “Mennyire szereted a krumplis tésztát?” lehetséges válaszok “1. Semennyire; 2. Kicsit; 3. Közepesen; 4. Nagyon; 5. Imádom”. A hétköznapi életben az embernek nem kell ilyen döntéseket hoznia, ráadásul fogalma nincs, hogy mi a különbség a kicsit-közepesen-nagyon között, ha van mellette “semennyire” és “imádom” opció is. A sokadik ilyen kérdés után egyszerűen megunjuk a válaszadást…

Mi a megoldás?

Én nem találtam alternatívát a likert skála kiváltására, ezért a javaslatom a következő: jól gondold át, hogy mennyire fontosak az ezekre a kérdésekre adott válaszok. Ha nagyon, akkor bontsd őket szét, és tedd fel a kérdéseket egyesével, kevesebb választási lehetőséggel, és némi csavarral. Például:

Mi lenne, ha soha többé nem ehetnél krumplis tésztát??
1. Belehalok!
2. Túlélem…
3. Útálom, végre nem kell többet szenvednem!

Az unalom ellen kiváló megoldás lehet még a #2 Fejlődés és teljesítmény motiváció, ahol kihívások elé állítod a válaszadót.

Add meg, hogy maximum hány szóban válaszolhat a kifejtős kérdésedre, és jobban át fogja majd gondolni a választ. Vagy mondok jobbat: add meg, hogy legfeljebb 7 szó legyen a válasza. Ezt nyilván nem minden esetben használható, de ha a feladat mondjuk egy szlogen javaslat a következő olimpiára, kiváló megoldás lehet.

Tovább fokozhatod a hatást, ha nem felső határt adsz, hanem azt mondod “pontosan 7 szó legyen“. Így az utasítás miatt tudat alatt előjönnek a vizsga emlékek is, és úgy érzik muszáj válaszolniuk erre a kérdésre.

Adj időlimitet az olyan kérdéseknél, ahol például márkákat fel kell sorolni egy adott iparágból.

Ne azt kérdezd, hogy milyen programozási nyelveket ismersz, hanem hogy a következők közül melyik programozási nyelv, és melyik Pokemon? (Ezt egy srác meg is csinálta BigData elnevezésekk és Pokemon nevekkel).

Használhatod a #3 Kreatitivást is, ha megfelelően át tudod fogalmazni a kérdést.

Tegyük fel, hogy új jégkrémet fejlesztesz, és vásárlói ötletekre vagy kíváncsi. Ahelyett hogy azt kérdeznéd: “Milyen legyen az új jégkrémünk?”, kérdezd ezeket:

– Milyen lenne egy jégkrém, ha Lady Gaga készítené?
– Milyen lenne az a jégkrém, amit hideg napokon is szívesen ennél?
– Találj ki egy jégkrémet, amit a focirajongók tuti szeretnének!

3. Értelmetlen kérdések

Ezeknek két típusa van: ami az olvasó számára értelmetlen, és ami számodra (csak még nem tudsz róla).

Az olvasó számára értelmetlen kérdés az, melyben olyan idegen szavak és kifejezések vannak, melyeket nem ismer, illetve amik olyan körmönfontan vannak megfogalmazva, hogy egyszerűen nem tudja értelmezni.

Ha figyelemmel követed a népszavazásokat, pontosan tudod miről beszélek. Az ott feltett kérdéseket meg lehetne fogalmazni sokkal egyszerűbben, ráadásul hétköznapibb nyelven is. Lehet, hogy neked evidens, hogy mit jelent az evidens, vagy édesapádtól úgy tanultad kiskorodban a miliő szót, hogy eszedbe nem jutna, hogy nem egyértelmű a jelentése.

Éppen ezért miután elkészítetted a kérdőívet, töltesd ki 5-10 emberrel a célcsoportodból, és kérdezd meg, hogy világos volt-e benne minden. Amennyiben igen, szabadon lehet ereszteni, hogy mindenki hozzáférjen.

Számodra azok a kérdések értelmetlenek, melyek nem szolgálnak értékelhető válasszal, csak eddig még nem jöttél rá. Ezek a kérdések feleslegesen terhelik túl a kitöltőt, és hosszabbítják a kérdőívet.

Miért nem jó ez a kérdés?

Ha bejön 10.000 válaszod, és a statisztikából meglátod, hogy 9999 ember 240 percnél többet alszik egy átlagos napon,  valószínűleg nem fogsz meglepődni, ugyanis ez 4 óra. Jól fontold meg, hogy az ilyen, és ehhez hasonló kérdéseknek van-e valóban értelme kutatásod szempontjából.

Mondok egy másik példát.

Hotel igazgató vagy, távozáskor vendégeiddel kitöltetsz egy elégedettségi kérdőívet. Átlagosan 4.6 csillagra értékelik szolgáltatásaidat, de efölé soha nem sikerül menni. Kérdéseid a következőképpen néznek ki:

1-5 között értékelve milyennek találta a kiszolgálást?
1-5 között értékelve hogy érezte magát a hotelban?
1-5 között értékelve mennyire ízlett a felszolgált ebéd?

A legtöbben kifejezetten a jó és rossz dolgokra emlékeznek, a többinél valamit bejelölnek. Tudod-e, hogy mi a három legnagyobb probléma a fenti kérdéssorral?

  1. Értékelés után a a papírt sok helyen átadják a recepciósnak, és éppen ezért nem mernek teljesen rossz értékelést beírni, ha valami nem tetszett. Inkább hazamennek, és majd onnan küldenek egy névtelen értékelést Tripadvisoron 1-es csillaggal.
  2. Általad megadott válaszlehetőségeket kell értékelnie, holott lehet, hogy azért nem jön legközelebb hozzád, mert az 5. emeleten nincs légkondi, és délután már kibírhatatlan a hőség.
  3. Amennyiben 4.6 körüli értékelést kapsz, igazából alig lesz valami hatása rád a sok 5 csillag mellett a néhány 4-nek.

A megoldás a fenti problémákra a következőképpen nézhet ki:

Azok a vendégeink, akik szintén az 504-es szobában szálltak meg, átlagosan 4,6 csillagra értékelték szolgáltatásainkat. Az itt töltött idő alapján ön szerint mi az, amivel mások túlnyomó részt nem voltak megelégedve?

Válaszok között sorolj fel 3 dolgot, és hagyj üresen egy Egyéb mezőt.

Ezzel a módszerrel leveszik a saját vállukról azt a terhet, hogy rosszat mondjanak a hotelről, hisz ők csak megtippelik mások döntéseit. Ennek ellenére mindenki a saját véleményét fogja majd kivetíteni, hisz ha életében nem evett még ilyen jót, akkor azt biztos nem írja be a negatív dolgok közé.

Az egyéb mező segítségével teret adsz a #3 Kreativitás és visszajelzés motivációnak, mint az egyik példánkban fent.

Végül pedig: nem azt kérdezed, hogy mi volt jó, hanem azt, hogy min lehetne javítani. Ezáltal a saját magad is arra fókuszálsz majd, hogy van itt még min csiszolni.

Őszinte válaszok

Ha van egy nagyon fontos kérdésed, amire mindenképpen őszinte választ szeretnél kapni, előveheted az ajándékaidat. Rendezd őket a válaszok számától függően 2-3 kupacba, majd a kupacok elé írd ki a lehetséges válaszokat. Fontos, hogy minden kupacban teljesen ugyanolyan ajándékok legyenek, és hogy felhívd a kitöltő figyelmét arra, hogy ez számodra fontos kérdés.

A #4 Tulajdon lesz az, ami itt motiválja a kitöltőt. Kap tőled valamit, ezzel egyidőben pedig egy őszinte válasszal meghálálja nagylelkűséged. Angliában a BREXIT alatt csináltak egy ilyen felmérést a piacon: kitettek egy asztalra rebarbarát, az egyik kupachoz IN a másikhoz OUT volt írva, megegyező árral.

#1 MM segítségével adjunk egy rövid narratívát a kérdésnek, hogy jobban beleélje magát kitöltő a helyzetbe. Ahelyett, hogy azt kérdezed “A következő 3 terápiát 1-5 skálán értékelve mennyire vennéd igénybe, ha lehetőséged lenne rá”, inkább kérdezd ezt: “Ha orvos lennél, és egy beteg x betegségben szenvedne és folyamatosan romlana az állapota, a következő terápiák közül melyiket ajánlanád neki?

Végjáték

Ha minden ember csak 1 kérdőívet tölthetne ki életében, akkor ez a pont most nem lenne itt. A helyzet viszont az, hogy akik már egyszer kitöltötték a kérdőíved, sokkal nagyobb valószínűséggel teszik azt meg újra (őszinte válaszokkal), amennyiben pozitív emlékei vannak róla.

Kérdezd meg a végén, hogy szeretne-e tájékoztatást kapni arról, hogy mi lett az eredménye a kérdőívnek, és milyen következményei vannak. A kitöltő számára világos lesz, hogy nem a semmiért áldozta fel idejét, amikor a te kérdőíveidet töltötte ki, és hogy a válaszainak súlya, és következménye van.

Ha digitális formában töltik ki, az e-mail cím meglesz, az eredményeket kiküldeni így pedig már nem nagy mutatvány.

Ne feledd, nincs annál rosszabb, mint értelmetlen kérdőívekre pazarolni a drága időnket.

További kérdőív technikák

Van még néhány trükk, amit alkalmazhatsz. Ezeket, és a fentiek közül néhány ötletet Jon Puleston tanulmányaiból vettem, aki saját bevallása szerint információ függő. Ötletei, és kutatási eredményei mindenképpen figyelemre méltóak.

Átmegy a prezentációs teszten?

Ha 50 ember beül egy előadásodra, ahol te olvasod fel a kérdéseket és a válasz lehetőségeket, akkor a jelenlegi formájában használnád fel, vagy módosítanál rajta valamit?
Tennél bele valahova képeket a jobb érthetőség kedvéért?
Megváltoztatnád a kérdések sorrendjét, hogy logikusabb és követhetőbb legyen?
Rövidebb lenne a szöveg valahol?

Mi van, ha 500, 1000 ember előtt adod elő ugyanezt? Valószínűleg még több erőfeszítést teszel. Csak azért kérdezem, mivel ennyi embert remélhetőleg elér majd a kérdőíved.

Készítettél már neki újságcikket?

Képzeld el, hogy már megkaptad a válaszaidat, és most a legtöbbek által olvasott újságban kell egy rövid cikkben összefoglalnod azokat az eredményeket, amiket le tudtál szűrni belőlük.
Miután ezt megírtad, rá fogsz jönni, hogy a kérdések egy része teljesen felesleges és lényegtelen, mert nem azokat a dolgokat firtatják, amikre igazán kíváncsi vagy.

Miért tetted fel ezt a kérdést?

Ezt már egyszer használtuk, de érdemes újra elővenni. Van-e értelme megkérdezni, hogy “1-5 között értékelve hogy érezted magad?”

Ha 500 emberből csak 4-5 értékek jönnek, akkor előrébb vagy azon kívül, hogy jó érzéssel töltenek el a válaszok?

Mi lenne, ha ehelyett azt kérdeznéd, hogy “Ha lenne 1 dolog amin változtathatnál a szállodában, akkor mi lenne az?” Mennyivel hasznosabb kérdés ez, egyetértesz?

Kérdezz egyenesen!

Feltetted már valaha a lenti kérdést?

Az alábbiakkal mennyire értesz egyet a termékkel kapcsolatban?

– Ez egy modern termék
– Megbízható termék
– …

Mit szeretnél ilyenkor megtudni? Hogy miért a te termékedet választják a konkurenciáé helyett? Kérdezd meg egy az egyben!

Egy sampon gyártó pont ezt tette. 50 különböző okot kaptak:

  • illat,
  • üveg alakja,
  • a fodrász ajánlotta,
  • összetétel,
  • reklám meggyőző volt,
  • utána habkönnyű lett a haj

Mindössze 0.6% válaszolta azt, hogy modern vagy megbízható termék.

Innentől tudták, hogy fodrászoknak érdemes részesedést adni (amire eddig soha nem gondoltak), vagy még többet áldozni hatásos reklámokba.

Ezt jegyezd meg

Ha valamit jegyezz meg, az ez legyen:

A kérdőívednek legyen értelme, és olyanokkal töltesd ki, akik releváns válaszokat tudnak adni.

Az összes fenti módszer akkor működik, ha ez teljesül.

Related Posts

Módszertan

“Minden érdekel” – Mit jelent, ha valaki multipotenciális? 2. rész

Néhány hete írtam egy bejegyzést azokról, akik képtelenek huzamosabb ideig egyetlen területtel foglalkozni. Nem lustaságból teszik, ők másképp látják a világot. Örültem annak, hogy pozitív visszhangja volt, és két kérdést feszegettek, akik olvasták: hogyan lehet Read more…

Gamification

Mi gamification és mi nem az?

Mi a különbség játék és játékosítás között? Utóbbinak nincs általánosan elfogadott, mindenkit bólogatásra késztető definíciója. A nagyvilágban nézelődve több mindennel találkozhatunk, ami gamification-nek tűnik, de nagyító alá téve kiderül, hogy nem az. Mire figyeljünk, ha Read more…

Módszertan

A befolyásolás és meggyőzés titka: Kölcsönösség és Elköteleződés

A napokban láttam egy roppant érdekes előadást, melyben Dr. Robert Cialdini pszichológus megosztja kutatási eredményeit a befolyásolás és meggyőzés terén. Először csak az előadásmódja ragadott meg (nagy mosoly; lassú, érthető beszéd), azonban hamar rájöttem, hogy mondanivalója Read more…

Nem engedheted meg, hogy lemaradj.
A legfrissebb tippek, trükkök, technikák saját magad és a csoportod fejlesztéséhez - ezt adja a Kollektíva.
A feliratkozással hozzájárulok, hogy a Kollektíva hírlevelet küldjön számomra a legújabb tartalmaikról és képzéseikről, és elolvastam az Adatvédelmi tájékoztatót.