Itt van néhány izgalmas bejegyzés
Minden nap, minden órában, minden vállalkozás azon izzad, hogy a megszerzett figyelmet helyes döntéssé formálja. Vagyis ha vérrel-verejtékkel felterelt valakit például egy landing oldalra, akkor ott meggyőzze arról, hogy a feliratkozzon vagy vásároljon. Ez nem is olyan egyszerű.
„Elsejétől rendet tartok az asztalomon”. „Mától nem majszolok Kinder Pinguit ebéd után. Vagyis holnaptól”. Akármennyire is szeretnénk, hogy maradjanak, az új szokásaink gyakran csak jönnek-mennek. Nézzük mit mond a tudomány, hogy a szokásaidnak ne a rabja legyél, hanem az uralkodója.
Amikor a viselkedés megváltoztatásáról beszélgetünk, többnyire mások döntéseire és cselekvéseire szeretnénk hatással lenni. Hogyan tehetjük ezt meg? Milyen területekről vehetünk át ötleteket?
„Rákerestem a gamificationre, és találtam pár blogposztot, de nem nagyon kaptam használható ötleteket”. Ismerős ez a jelenség? Nekem gyakran felforr az agyvizem az úgynevezett elemzésektől, amelyeket játékosított projektekről írnak, és párszáz szóban taglalják a pontrendszerük fontosságát (kis önfényezéssel).
Az utóbbi napok, hetek hírei javarészt a koronavírus körül forgolódtak. Megbetegedések, karantén, gazdasági hatások, cselekvési tervek, megelőzés – ezek a témák váltogatják egymást. „Moss kezet gyakrabban! Ne érintkezz senkivel!” – halljuk ezeket a tanácsokat, de vajon hogyan tarthatjuk be ezeket?
A dohányzás öl, mégis sokan csinálják. Ez a két dolog egyértelműen egymásnak ellent mond, ezért az egyiket el kell távolítanunk az egyenletből, hogy ne legyen feszültség a kettő között. De melyiket?
„Vajon mi kellene ahhoz, hogy figyelemfelkeltőbb legyen a szolgáltatásom? Vajon mi kellene ahhoz, hogy ’addiktívabb’ legyen a termékem? Vajon mi kellene ahhoz, hogy jobban szeressék a márkámat?” Te mikor gondoltál ezen kérdések valamelyikére utoljára?
Ez a poszt egy előadás szétjegyzetelt, aztán összerendezett változata. Berze Márton előadása az ügyfélmegtartás stratégiáiról volt az alapja, ami a 2019-es Content Plage-on hangzott el.
2018, 2019, és valószínűleg 2020 is a közösségépítés éve lesz. Halljuk ezt itthoni szakemberektől, külföldi guruktól, látjuk a Facebook csoportok funkcióinak fejlesztéseit, és természetesen bólogatunk. „Igen, igen, közösséget kell építeni. De hogyan?” – így jön az első kérdés. De a válaszok sajnos csak a könnyű lépésekben segítenek.
Hány törzsvásárlói és hűségprogrammal találkozol nap mint nap? Nem tudunk úgy bemenni egy szupermarketbe vagy egy drogériába, hogy ne kérjék el az odavaló pontgyűjtő kártyánkat. Itt gyökerezik a probléma: vajon látjuk értelmét ezeknek a programoknak?
Azt hiszem nem tévedek nagyot, ha azt mondom: mindannyian vettünk már valamit, amire otthon azt mondták, hogy miért pont ezt vetted meg? És – habár rövid gondolkodás kellett hozzá, de – meg tudtad magyarázni a döntésedet utólag. Az a kis idő, amit gondolkodásra szánunk ilyenkor, fel sem tűnik.
„Tanár vagyok. Érdekel a gamification, de nem tudom hogyan álljak neki. Sok a munka, nem nagyon van időm játékokat tervezni.”