Itt van néhány izgalmas bejegyzés
Az utóbbi napok, hetek hírei javarészt a koronavírus körül forgolódtak. Megbetegedések, karantén, gazdasági hatások, cselekvési tervek, megelőzés – ezek a témák váltogatják egymást. „Moss kezet gyakrabban! Ne érintkezz senkivel!” – halljuk ezeket a tanácsokat, de vajon hogyan tarthatjuk be ezeket?
A dohányzás öl, mégis sokan csinálják. Ez a két dolog egyértelműen egymásnak ellent mond, ezért az egyiket el kell távolítanunk az egyenletből, hogy ne legyen feszültség a kettő között. De melyiket?
„Vajon mi kellene ahhoz, hogy figyelemfelkeltőbb legyen a szolgáltatásom? Vajon mi kellene ahhoz, hogy ’addiktívabb’ legyen a termékem? Vajon mi kellene ahhoz, hogy jobban szeressék a márkámat?” Te mikor gondoltál ezen kérdések valamelyikére utoljára?
„Annyi felesleges dolgot kellett megtanulnom, hogy felsorolni is nehéz lenne”! Talán mondtuk már, vagy épp csak hallottuk, de egy biztos: mind gondoltuk már azt valamelyik tantárgyunkról, hogy semmire sem fogjuk használni. Elgondolkodtam: vajon milyen tantárgyakat, milyen szakirodalmat raknék össze egy olyan képzésre, aminek a végén gamification tervezők röppennek ki a nagyvilágba?
Ez a poszt egy előadás szétjegyzetelt, aztán összerendezett változata. Berze Márton előadása az ügyfélmegtartás stratégiáiról volt az alapja, ami a 2019-es Content Plage-on hangzott el.
2018, 2019, és valószínűleg 2020 is a közösségépítés éve lesz. Halljuk ezt itthoni szakemberektől, külföldi guruktól, látjuk a Facebook csoportok funkcióinak fejlesztéseit, és természetesen bólogatunk. „Igen, igen, közösséget kell építeni. De hogyan?” – így jön az első kérdés. De a válaszok sajnos csak a könnyű lépésekben segítenek.
Hány törzsvásárlói és hűségprogrammal találkozol nap mint nap? Nem tudunk úgy bemenni egy szupermarketbe vagy egy drogériába, hogy ne kérjék el az odavaló pontgyűjtő kártyánkat. Itt gyökerezik a probléma: vajon látjuk értelmét ezeknek a programoknak?
Azt hiszem nem tévedek nagyot, ha azt mondom: mindannyian vettünk már valamit, amire otthon azt mondták, hogy miért pont ezt vetted meg? És – habár rövid gondolkodás kellett hozzá, de – meg tudtad magyarázni a döntésedet utólag. Az a kis idő, amit gondolkodásra szánunk ilyenkor, fel sem tűnik.
„Tanár vagyok. Érdekel a gamification, de nem tudom hogyan álljak neki. Sok a munka, nem nagyon van időm játékokat tervezni.”
Képzeld el, hogy felbérelsz valakit arra, hogy rendben tartsa a háztartást. Azonban minden egyes alkalommal el kell mondanod, hogyan működik a mosogatógép, a mosógép, külön kell szólni, hogy teregessen, a villanyt se kapcsolja le mindig távozás előtt, és így tovább.
Ismered Óz, a nagy varázsló történetét? A címadó szereplő egy végtelen hatalommal rendelkező, hatalmas ember – pontosabban mindenki ezt gondolja róla, amíg Dorothy és az útitársai meg nem ismerik személyesen. Ekkor ugyanis kiderül, hogy Ózban semmi misztikus és mágikus nincsen.
Rövidke életem során én még nem találkoztam senkivel, aki nem szerette volna a történeteket: egy jó könyv, film vagy sorozat képes lekötni a figyelmünket és fenntartani a kíváncsiságunkat. Annak van igazi szuperereje, aki képes a történetek, a narratíva erejét felhasználni a saját munkájában – például gamificationnel karöltve.
