Itt van néhány izgalmas bejegyzés
kategóriában
„Rákerestem a gamificationre, és találtam pár blogposztot, de nem nagyon kaptam használható ötleteket”. Ismerős ez a jelenség? Nekem gyakran felforr az agyvizem az úgynevezett elemzésektől, amelyeket játékosított projektekről írnak, és párszáz szóban taglalják a pontrendszerük fontosságát (kis önfényezéssel).
A dohányzás öl, mégis sokan csinálják. Ez a két dolog egyértelműen egymásnak ellent mond, ezért az egyiket el kell távolítanunk az egyenletből, hogy ne legyen feszültség a kettő között. De melyiket?
Ez a poszt egy előadás szétjegyzetelt, aztán összerendezett változata. Berze Márton előadása az ügyfélmegtartás stratégiáiról volt az alapja, ami a 2019-es Content Plage-on hangzott el.
2018, 2019, és valószínűleg 2020 is a közösségépítés éve lesz. Halljuk ezt itthoni szakemberektől, külföldi guruktól, látjuk a Facebook csoportok funkcióinak fejlesztéseit, és természetesen bólogatunk. „Igen, igen, közösséget kell építeni. De hogyan?” – így jön az első kérdés. De a válaszok sajnos csak a könnyű lépésekben segítenek.
Hány törzsvásárlói és hűségprogrammal találkozol nap mint nap? Nem tudunk úgy bemenni egy szupermarketbe vagy egy drogériába, hogy ne kérjék el az odavaló pontgyűjtő kártyánkat. Itt gyökerezik a probléma: vajon látjuk értelmét ezeknek a programoknak?
Azt hiszem nem tévedek nagyot, ha azt mondom: mindannyian vettünk már valamit, amire otthon azt mondták, hogy miért pont ezt vetted meg? És – habár rövid gondolkodás kellett hozzá, de – meg tudtad magyarázni a döntésedet utólag. Az a kis idő, amit gondolkodásra szánunk ilyenkor, fel sem tűnik.
A gamification nem technikai sport, de könnyen gondolhatjuk ezt. A médiában, a blogposztokban csak úgy röpködnek az applikációk, honlapok és digitális példák, amikor gamificationről esik szó. Nem azt mondom, hogy eretnekség digitális eszközöket használni, ha játékosítani szeretnél. Azt mondom, hogy érdemes a lehető legjobb eszközöket megkeresni és használni.
Ha valaha tanultál (vagy tanítottak neked) projektmenedzsmentet, akkor bizonyára találkoztál Peter Drucker nevével. Druckerről annyit kell tudnod, hogy ő a menedzsment Mózese: milliók követik a tanításait, és teszik így hatékonyabbá a saját munkájukat, cégüket, életüket. Drucker mondta azt, hogy ha valami nem mérhető, akkor nem is irányítható. Bólogatnunk sem kell, hogy tudjuk, ebben mind egyetértünk.
„Ki a célcsoportod?” „Mindenki!” bizonyára te is hallottál már ilyesmi választ erre a kérdésre. A célcsoport meghatározás fontossága vitán felül áll: tudnunk kell, hogy kit akarunk noszogatni a folyamatunkban. Ha ezzel egyetértesz, akkor valószínűleg azzal is, hogy minél konkrétabban írunk le egyetlen személyt a teljes célcsoportból, annál személyre szabottabb lesz a folyamatunk, annál hatékonyabbak leszünk. Erre a hatékonyságturbózásra szolgál a perszónaalkotás.
„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” Az ember tragédiáját bizonyára ismered – az idézett sorral rögtön az elején találkozunk. Ha most egy pillanatra letesszük a szakmai kalapunkat, akkor bevallhatjuk egymásnak, hogy mind éreztük már ezt a pályánk során legalább egyszer korábban.
Amikor te kételkedsz a saját ötletedben, hogyan lehetne elvárni másoktól, hogy lelkesedjenek érte? Ha elvállalsz egy munkát és időközben azt gondolod egy ponton, hogy mégsem leszel képes elég jól megcsinálni, akkor hogyan várhatnád el másoktól, hogy elhiggyék?
Biztosan láttál már egy-egy videóban vagy bejegyzésben egy jó tippet, amit a marketingedben, az applikációdban vagy az oktatásodban felhasználhatsz. Mit szólnál, ha most összeállítanánk egy 44 tippet tartalmazó bejegyzést?