Hogyan kell továbbmenni? A triggerek 3 típusa

Bosszankodtál-e már valaha azon, ha egy honlapon nem tudtad, hogyan kell a következő képernyőre ugrani? Vagy nem tudtad, hogyan lehet egy webshopban kosárba tenni a terméket, vagy leiratkozni egy hírlevélről, vagy beállítani az új tévédet? Lehet, hogy meg akartad tenni, az is lehet, hogy meg is tudtad volna, de nem volt egyértelmű, hogy mit is kellene csinálnod.

Ha felhívod a barátodat, akkor ő honnan tudja, hogy fel kellene vennie a telefont? Megcsörren a készüléke. A csörgés egy külső trigger: valamilyen információ vagy jelzés, ami felszólít minket egy cselekvésre. Mivel rengeteg fajta cselekvés van, amire rá akarjuk venni az embereket – vegye fel a telefont, nyissa meg az e-mailt, kattintson rá a hirdetésre, olvasson el egy anyagot, satöbbi – sejtheted, hogy különféle triggerek léteznek. Ebben a posztban arról fogsz olvasni, hogy milyen triggerek léteznek, és melyik mire jó.

Emlékeztetőül: mik azok a triggerek?

A Gyakorlati játékosítás könyvünk horog-modellről szóló fejezetében Nir Eyal definíciója mondja meg a különbséget külső és belső triggerek között:

A külső triggerek olyan kívülről érkező jelzések (hallható, látható vagy tapintható általában), amelyek megmondják a felhasználónak, hogy mi a következő cselekvés, amit meg kell tennie. Egy ilyen trigger lehet egy e-mail, egy telefonhívás, egy jelzőtábla, egy felugró ablak és még sorolhatnánk napestig.

Ha például van egy néhány lépéses folyamatod, akkor így néz ki a felhasználó útja:

Például az első lépésben csörög a telefon (trigger), felveszem (cselekvés), hallom a hívót (visszajelzés), második lépésben elmond egy fontos információt, én felírom és szólok, hogy leírtam, és így tovább.

A külső triggerekkel ellentétben egy belső triggert nem lehet hallani, megérinteni vagy látni. Amikor egy termék szorosan összekapcsolódik a fejünkben egy gondolattal, egy érzelemmel, egy korábbi rutinunkkal, akkor valójában egy belső triggerhez kapcsolódik. Az érzelmek (kiváltképp a negatívak) rettentően erős belső triggerek és nagyban befolyásolják a napi rutinunkat. Amikor például unatkozunk, akkor már szinte automatikusan nyitjuk meg a Facebook vagy Instagram alkalmazásokat, és ilyenkor kattintunk a legkönnyebben a hatásvadász szalagcímekre.

Ez a belső gondolattársítás azonban nem történik meg egyik napról a másikra. Ha a te folyamatod csak pár hétig vagy hónapig tart, akkor ne okozzon lelki törést, hogy csak külső triggereket terveztél a rendszeredbe. Arra viszont figyelj, hogy minden elvárt cselekvéshez rendelj egy-egy triggert!

Milyen külső triggereket használhatunk?

Mielőtt beleugrunk a triggeróceánba, fel kell emlegetnünk mindannyiunk kedvenc viselkedésmodelljét, azt a bizonyos Fogg-félét. Ennek a lényege, hogy egy viselkedés akkor következik be, ha az embernek elég magas a motivációja (meg akarja tenni), elég nagy a képessége (képes is megtenni), és ezzel egyidőben kap egy külső jelzést, hogy cselekednie kell (ez a trigger)

A cél az, hogy a felhasználót a piros vonal fölé “emeljük”, és akkor adjunk neki valamilyen triggert. Azonban nem mindegy az sem, hogy a piros vonal felett merre felé tartózkodik éppen a felhasználó. Az alábbi három típust tudjuk megkülönböztetni:

Rendszerezettebb formában, kolboid elnevezéseit használva ezt kell tudnod a három triggerről:

MotivációKépességPélda
SzikraalacsonymagasElsüllyedt költség, motivációs idézetek
TámogatómagasalacsonyTutorialok, útjelek
JelzőmagasmagasTelefoncsörgés, naptár emlékeztető

Ha tudod, hogy az adott lépés hova esik a diagramon, akkor tudod, hogy milyen triggert kell hozzá készítened.

A Jelző típusú trigger a legegyszerűbb mind közül: ha a felhasználó motivált és képes is megtenni, amire felszólítjuk, akkor egy egyszerű felszólítás elég hatásos trigger tud lenni. Figyelj arra, hogy jól érzékelhető legyen (nagy gomb a hírlevélben, hangos csörgés, villogó lámpa, satöbbi). Tipikus példa lehet a csörgő telefon, vagy a Google keresési oldalon a Google keresés feliratú gomb.

A Támogató típusú triggert akkor használjuk, amikor a felhasználó szeretne megtenni valamit, de nem teljesen képes rá. Lehet, hogy túl összetett a lépés, ezért több részre kell bontani, vagy fél, hogy a barátai megszólják majd emiatt, ezért meg kell nyugtatni. Tipikus példa a használati utasítás (ami valójában egy sorozatnyi trigger), vagy éppen közlekedési táblák.

A harmadik, és szerintem legmunkaigényesebb trigger fajta a Szikra típusú. Itt a felhasználó képes megtenni, amit elvárunk tőle, de nem eléggé motivált, hogy meg is tegye. A Szikra típusú triggereket úgy is elképzelheted, mintha egy Jelző trigger lenne (például ‘Megveszem’), és elé teszünk valamilyen motiváló vagy befolyásoló elemet: egy képet, egy videót, vagy akár egy pár soros szöveget. Tipikus példája a landing oldalak felépítése, mint ahogy ezt is felépítettük.

A motivációt felfelé tornászó tényezőket befolyásoló vagy manipulatív eszközöknek is hívhatjuk. Ebben a bejegyzésben írtunk 44 olyan ötletről, amelyet felhasználhatsz Szikra triggerek készítéséhez, de mindannyian tudjuk, hogy van az Erőnek sötét oldala is. Előfordulhat, hogy valaki kevésbé etikus módon használja fel ezt a tudást – erről a sötét mintázatoknak nevezett jelenségről is írtunk korábban. Jó tanács jöhet? Te inkább maradj a világos oldalon.

Nézzünk pár példát a használatra

Béla reggel nehezen ébred, 3 szundi is be van állítva a telefonján. Fel tud kelni, csak nem elég motivált ahhoz, hogy az első csörgésre megtegye, hiába szól a telefonja. A csörgés mellé érdemes társítani valamit, ami arra motiválja, hogy felkeljen. Lehetőségek:

  • olyan programot választ, ahol nem csak egy gombot kell megnyomni a lekapcsoláshoz. Egyetemen a szobatársamnak volt olyan ébresztője, amivel egy QR kódot kellett leolvastatni, a QR kódot pedig a fürdőszobai tükörre ragasztotta ki. Ha ki akarta nyomni az ébresztőt, muszáj volt felkelnie (a kényelmetlenség érzésének megszüntetése mellett a képességét is csökkentette picit)
  • ma már léteznek olyan ébresztők, amelyeken ha szundira nyomsz, akkor egy segélyszervezetnek adakozol minden egyes “mégötpercrevisszafekszem”-mel.
  • extrém esetben vehetne olyan ébresztőórát, amely ébresztéskor szétesik, és addig csörög, amíg össze nem rakják

A hallgatóim nem érnek be csengetés előtt a terembe, hogy időben kezdődhessen az óra. Itt is több lehetőséged van:

  • jutalmazhatod az időben érkezőket: terembe lépéskor húzhatnak egy villámkérdést, és ha jól válaszolnak, extra pontokat kapnak egy dolgozatban például
  • büntetheted a későket: 2017-ben, amikor az egyetemi kurzust vittem, akkor az volt a szabály, hogy aki nem ér be időben kezdésre, az belépéskor megáll az ajtóban és énekel

Ha szeretnél több embert terelni a blogodra, akkor az már keményvonalas marketingfeladat, ráadásul javarészt a szövegírói fajtából. Vegyük alapvetőnek, hogy jó minőségű tartalmat készítettél.

  • nem árt, ha jó a képed a megosztáshoz: mindenki vizuális, vannak a megfelelő fényképek kiválasztására és megtalálására jó gyakorlatok (kezdésnek például nem árt, ha jó minőségű, szabadon felhasználható képeket használsz, mondjuk az Unsplash-ről)
  • kifejezetten jót tesz a bejegyzésnek, ha jó a főcímed – apellálhatsz kíváncsiságra, újdonságra, korlátozott elérésre, ehhez is találsz hasznos tippeket a 44 ötletes posztban
  • érdemes egy jó leírást is írni a megosztásodhoz: megteheted, hogy az első 1-2 bekezdést emeled át ide, de ha nem vagy ennyire energiatakarékos, akkor írj más szöveget. A marketingszoveg.com-os srácoktól hallottam az APP-felépítésről, ami három egymást követő részt határoz meg egy posztban: az elején fogalmazz meg valamit, amivel az olvasó egyetért (Agree), én ezt bólogatós mondatnak szoktam hívni. Azután ígérj valamit, amiről a bejegyzésed szól (Promise), végül adj egy apró tippet vagy infomorzsát a posztból (Preview). Én így szoktam a Facebook posztokat megírni a blogbejegyzésekhez, a végére pedig valami átkattintásra felhívó mondat szokott még kerülni.

És most?

Most az következik, hogy megvizsgálsz minden egyes cselekvést a folyamatodban és megnézed, hogy milyen trigger van most ott, és milyennek kellene lennie. Ha nem megfelelő, akkor cseréld le.

Mi vagyunk a Kollektíva

Itt a Kollektívánál azzal foglalkozunk, hogy játékokkal és tudománnyal hatékonyabbá és érdekesebbé tesszük a világot.

Mostanában írtuk, olvastad?

Összegyűjtöttünk neked 33 szuper példát, nézd:

Kövess minket Facebookon

Oszd meg és uralkodj:

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
konyv_mockup_landing

hasznos, amit olvasol?

El se hinnéd, mennyi hasznos ötlet és módszer van még, amit megismerhetsz és felhasználhatsz. Írtunk egy könyvet a témában, hogy mégis elhidd. Érdekel?

Játékosítás kezdőknek (vállalkozás verzió)

Készítettünk egy e-bookot a gamificationről azért, hogy te ne csak értsd, de használni is tudd a munkádban. Hova küldhetjük?

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Az adatvédelmi nélkül sajnos nem lesz az igazi.
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

Vigyázunk az adataidra. Adatkezelési tájékoztatót itt.

Játékosítás kezdőknek (oktatói verzió)

Készítettünk egy e-bookot a gamificationről azért, hogy te ne csak értsd, de használni is tudd a munkádban. Hova küldhetjük?

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Az adatvédelmi nélkül sajnos nem lesz az igazi.
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

Vigyázunk az adataidra. Adatkezelési tájékoztatót itt.