Ki ne szeretné, hogy az ügyfelei vagy követői jobban figyeljenek rá? Sokkal jobban figyelünk azokra a cégekre, márkákra vagy vezetőkre, akik odafigyelnek ránk. Azokra, akikkel jobban érezzük magunkat.
A játékosítás ezt a jobb élményt hivatott megteremteni játékokból átvett eszközökkel – ezt már tudjuk. Ebben a cikkben összeszedtünk öt olyan szempontot, amelyet mindenképp vegyél figyelembe, ha játékosítani szeretnéd az ügyfélélményedet.
#1 Legyen releváns
Előfordulhat, hogy szeretnéd pörgetni az eladásaidat, vagy a követőid számát növelni Facebook-on. Találkozol ezzel a játékosítás dologgal, így ügyesen kigondolod, hogy csinálsz egy nyereményjátékot, az majd felforgatja a világot. Ez a gondolat elsőre jobbnak tűnik, mint másodjára.
Az ilyen nyereményjátékokkal az a baj, hogy általában nem kötődnek sehogy a cég fő profiljához. Egy virágüzlet hirdethet “oszd meg ezt a posztot és kommenteld, hogy OSZTVA” típusú felhívást, jutalmul adhat egy karib-tengeri hajóutat. Hosszú távon azonban elhanyagolható eredménye lesz, mivel a játék maga nem kapcsolódik szervesen a vállalkozáshoz. Lévai Richárd már 2012-ben írt erről a jelenségről egy posztot.
#2 Legyen terv
A játékosítás nem a játékmechanizmusoknál kezdődik. A pontok, jelvények, egyéb részletek csak később kerülnek a fazékba. Annak érdekében, hogy egy jó folyamatod legyen, a következőket minimum ki kell találnod:
- mit vársz el a látogatóktól
- hogyan szólsz nekik arról, mit kell tenniük (ezt hívjuk triggernek)
- ha sikeresen megteszik, amiket kérsz, mik lesznek a jutalmak
Erre a vázlatra aztán már építhetsz: milyen triggereket használsz, mennyire egyszerűen megoldható a cselekvés, és hogyan alakítod ki az egyes cselekvések jutalmait. Léteznek mindenféle módszertanok a részletes tervezésre, kezdésnek ajánlom a miénket, a KOJAK-et.
#3 Legyen mérés
Emlékezz erre: ha a játékosaid megtesznek valamit, amit elvársz tőlük, akkor jutalmazd őket! Adj nekik visszajelzést a teljesítményükről és a nyereményükről, de te is jegyezd fel magadnak! Ha méred a teljesítményt, tudni fogod, hogyan működik a rendszered és hol lehetne még javítani rajta.
A LinkedIn pusztán azzal, hogy egy egyszerű haladásjelzőn (progress bar) mutatja a felhasználónak, hogy mennyire kitöltött a profilja, többtíz százalékot javított a töltöttségi arányokon.
#4 Legyen határ
Nem kell mindent játékosítani.
Andrzej Marczewski egy brit gamification szakértő, akinek van erre egy szuper kifejezése, a solutioneering. Magyarul talán a “zátonymegoldás” kifejezés találó rá.
A zátonymegoldás azt jelenti, hogy készítesz egy megoldást egy olyan problémára, ami nem biztos, hogy létezik.
Mivel nincs olyan gubanc, amit a te megoldásod helyre tenne, hamar zátonyra fog futni. Vizsgáld meg a legfőbb problémát, amit meg akarsz oldani! Megoldható gamification nélkül? Ha igen, akkor előbb próbáld meg úgy.
#5 Legyen játékos-központú
Gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy kizárólag a saját szemszögünkből figyeljük a világot. A játékosítás azonban játékos-központú: a lehető legtöbb részletnél tedd fel azt a kérdést, hogy “miért jó ez a játékosnak?” vagy “hogyan tudná ezt megtenni a játékos?”.
Igen, ez néha plusz feladatokat ró ránk, mert plusz ebookot kell összerakni, vagy új grafikát kell gyártatni, új egyéb tartalmat kell létrehozni, de ha jól csinálod, a játékosok mindig meghálálják a figyelmükkel és a hűségükkel.
