Gamification alapok

Amikor elkezdtünk gamification témában tréningeket tartani, meggyőződésünk volt, hogy az Octalysis-t kell elmagyaráznunk és megtanítanunk, hiszen ezzel lehet a legrészletesebben megtervezni egy játékosított élményt. Be kell valljam, ritkán tévedek ekkorát.

Amikor a gamification szóba kerül, gyakran játékokról, játékosokról, játékmechanizmusokról kezdünk beszélgetni. Habár ezek igen fontos szeletét tartalmazzák a játékosításnak, ne menjünk el szó nélkül az egyéb kapcsolódó területek mellett sem – UX, pszichológia, viselkedés gazdaságtan módszerek ugyanúgy megjelennek itt.

Tudod, hogy miért bukás a vége a startup-ok jelentős részének? Azért, mert olyan problémát akarnak megoldani, ami valójában nem vagy csak elenyészően kevés embernek probléma. A játékosítással ugyanez a helyzet: ha rossz problémát próbálsz megoldani, akkor jó eséllyel elmarad az a hatás, amit elvárnál a módszertől.

A napokban megjelent egy cikk az Index Godmode rovatában „Lassan károsabb videójátékozni, mint kaszinóba járni” címmel, mely a tipikusan Fekete Kalapos játékosítási módszerek káros hatásait vizsgálja.

A Fejlődés és teljesítmény az Octalysis keretrendszer 2. Mély Motivációja. Ez a motiváció ösztönöz minket arra, hogy egy kitűzött cél felé haladjunk és elérjük azt.

A Magasztos cél az első az Octalysis nyolc Mély Motivációja közül. Ez a hajtóerő akkor, amikor az embereket valami olyan dolog viszi előre, ami önmaguknál

Már hallottál a gamification-ről? Nagyjából tisztában vagy azzal, hogy mit jelent? Úgy gondolod, hogy te is használnád? Remek! Hogyan vágsz bele?

Mi a különbség játék és játékosítás között? Utóbbinak nincs általánosan elfogadott, mindenkit bólogatásra késztető definíciója. A nagyvilágban nézelődve több mindennel találkozhatunk, ami gamification-nek tűnik, de nagyító alá téve kiderül, hogy nem az. Mire figyeljünk, ha kategorizálni akarunk?