A koronavírus megelőzése: így változtass a viselkedéseden

Távol álljon tőlem, hogy deklarált igazságokkal kábítsalak. Mivel én is küzdöttem/küzdök azzal, hogy még gyakrabban mossak kezet és használjak fertőtlenítőt, valamint ne érintkezzek másokkal, írtam egy posztot arról, hogyan szoktathatod ezekhez a cselekvésekhez hozzá magadat. Az emberi viselkedés oldaláról ilyen a koronavírus megelőzése.

Ehhez viszont meg kell előbb értenünk, hogy a mostani járványhelyzetben miért viselkedünk úgy, ahogy.

Ezért viselkedünk így

Ahhoz, hogy megértsük, miért viselkednek az emberek úgy, ahogy, két módszert is fel kell emlegetnünk: az egyik az Octalysis, ami segít elemezni a viselkedést. A másik pedig a gyors és lassú gondolkodás rendszere, ami segít megérteni a döntési mechanizmusainkat.

Octalysis: mi motivál minket erre a viselkedésre?

Az Octalysis egy széles körben ismert gamification módszertan. Tervezésre és elemzésre is használható, én főleg elemzéshez szoktam elővenni. Itt olvashatsz részletesebben arról, pontosan hogyan működik, itt pedig leírtam hogyan értelmezhetőek az elvégzett elemzések.

Röviden: Az Octalysis 8 kategóriába sorolja azokat a pszichológiai motivációkat, amelyek hatással vannak a viselkedésünkre. Egy adott helyzetben vagy folyamatban ezen „Mély Motivációk” aránya segít meghatározni, hogy adott helyzetben mi befolyásolja a motivációnkat.

Nézzük meg, hogy a koronavírus miatt kialakult általános helyzet hogyan hat a viselkedésünkre. Az alábbi Mély Motivációkat érinti:

#3 Alkotás és visszajelzés: itt nyilván a visszajelzés a legfontosabb, hiszen a lehető legtöbb információval szeretnénk rendelkezni. Beteg vagyok-e, az ismerőseim betegek-e, mi a helyzet a munkámmal, lesz-e iskolabezárás, hogyan tesztelhető a vírus, lesz-e lezárás és így tovább.

#4 Tulajdon: mivel nem kapunk minden kérdésünkre választ, ezért a helyzetet bizonytalannak értékeljük, ez pedig két dologgal jár. Egyrészt elkezdünk készleteket felhalmozni, gyakran irracionális termékekből (például WC papír), másrészt pedig a #7 Kiszámíthatatlanság motiváció is megerősödik.

#6 Hiány: Mivel egyre többen kezdenek el készleteket felhalmozni, bizonyos árucikkekből egyre kevesebb készlet lesz. Ami csak korlátozottan elérhető, annak felmegy az értéke, ezzel együtt nő a motivációnk is, hogy amihez csak lehet, ahhoz azonnal hozzáférjünk (türelmetlenség).

#7 Kiszámíthatatlanság: a korábbi hatások összessége egy kényelmetlen bizonytalanságot hoz létre, amit a jövőbeli találgatások tovább erősíthetnek (a matematikai modellek, akármennyire pontosak, nem 100%-osan jósolnak)

#8 Elkerülés: Talán ez a legerősebb motiváció ebben a helyzetben. Szeretnénk elkerülni, hogy megfertőződjünk, a nagyobb tömegeket, valamint a készlethiányt (FOMO).

Ha a fenti elemeket felpakoljuk egy Octagon ábrára, a következőt látjuk:

Az ábráról két dolgot tudunk leolvasni:

  1. Függőlegesen kettéosztva nagyjából ugyanakkora a diagram területe bal és jobb oldalon, vagyis egyaránt hatnak ránk külső és belső motivációk (eltérő arányban).
  2. Vízszintesen kettéosztva az ábra alsó fele a hangsúlyos. Ez azt jelenti, hogy az azonnali cselekvésre sarkalló motivációk rettentően erősek.

Ebben a helyzetben nagyon nehéz racionálisnak lenni és nem sodródni az impulzusdöntéseinkkel.

Mondok egy példát: Facebookon nemrég olvastam egy posztot, amiben a posztoló bement egy drogériába, ahol éppen kipakoltak nagyjából 30 darab kézfertőtlenítőt. Azonnal jött egy vásárló, aki az összeset beleborította a kosarába, megvette és hazavitte.

Ezzel a mennyiséggel valószínűleg élete végéig a kezeit fogja fertőtleníteni (a járvány lecsengése után sok-sok évig legalább is), másnak viszont továbbra sem lesz fertőtlenítője. Biztos, hogy ez a legjobb megelőzési stratégia?

Ahhoz, hogy ezt a viselkedést megértsük, érdemes megismerni az elménkben lévő kétfajta döntési rendszert.

Gyors és lassú gondolkodás

Biztosan megfigyelted már magadon, hogy bizonyos döntéseket szinte azonnal meghozol, intuitívan, máskor pedig mérlegelsz, még információt gyűjtesz, gondolkodsz, megfontoltan és logikusan akarsz dönteni.

A tudományos nézet nagyon sokáig az volt (főleg a közgazdaságtant nézve), hogy az ember racionális lény, a maximális hasznot és a lehető legjobb döntést keresi mindig. Aztán megjelent Daniel Kahneman, és kísérletek egész sorával bizonyította, hogy ez nem így van.

Elmélete szerint kétféle gondolkodási rendszerünk van. Az 1. rendszer gyors, intuitív és érzelmes, a 2. rendszer lassú, megfontolt és logikus. Az utóbbi évtizedekben sorra fedeztek fel olyan gondolkodási sémákat és torzításokat, amelyeket az 1. rendszer hoz létre – ettől pedig azt hisszük, hogy megfontoltan döntöttünk, holott ez nem igaz.

A hiány, a kiszámíthatatlanság és az elkerülés pedig mind az azonnali cselekvésre és a gyors döntéshozatalra sarkall minket – ez pedig azt jelenti, hogy az 1. rendszerünk fog sokszor dönteni. Erről pedig tudjuk, hogy néha pontatlan. Mit lehet tenni a koronavírus megelőzése érdekében?

Lassíthatunk. Egy döntési helyzetben a klasszikus ki, mit, miért, mikor, hogyan kérdéseket érdemes végigfutni, mert így bekapcsoljuk a 2. rendszert, a megfontolt gondolkodást.

Módosíthatjuk a meglévő szokásainkat. Így az 1. rendszer továbbra is teszi a dolgát, viszont azt egy picit módosítjuk, hogy pontosan mit és hogyan csináljon.

Hogyan lehet a pánikvásárlást megelőzni?

Ahogy ebben a bejegyzésben írtam róla, egy viselkedés bekövetkezéséhez három dolog szükséges egyidőben: ha elég motivációm van és elég magas a képességem (vagyis könnyen elvégezhető a cselekvés), akkor csak egy trigger kell, és már csinálom is, amit kell.

Például ha csörög a telefon (trigger), akkor fogom felvenni, ha egyrészt hallom és elérem a telefont (képesség), másrészt pedig nincs okom arra, hogy ne vegyem fel (vagyis van motivációm).

A motivációt klasszikus módon jutalmakkal és büntetésekkel el lehet érni (ez külső motiváció), illetve megfelelő „marketingszöveggel” (például sarkítva: jót teszek magamnak és a családomnak, ha nem pánikolok, hanem megfontolt vagyok). A járvány esetében jó jutalom lehet, ha ingyenes arcmaszkokat osztogatnának.

(Ha a koronavírus megelőzése a konkrét cél, akkor motiváció lehet az egészség megőrzése, egyszerűen.)

A büntetésre is van már példa: egy toszkánai ismerősöm azt mesélte, hogy kijárási tilalom van a városban, de nyomtathatsz magadnak egy igazolást, hogy azért vagy az utcán, mert muszáj (például más nem tud neked bevásárolni, vagy munkába kell menned). Ha megállítanak a rendőrök és nincs nálad ilyen igazolás, akkor megbüntethetnek.

A képességre ható intézkedéseket is be lehet vezetni a pánikvásárlás megelőzésére vagy kordában tartására. Ilyen megoldás lehet, ha korlátozzák bizonyos termékek áremelkedését (maximum mennyibe kerülhet például egy maszk). Vagyis nem lesz „nehezebb” az elvégzendő feladat (drágább a vásárlás).

Dr. Yanto Chandra cikkében azt javasolja, hogy ha kormányzati szinten ilyen módszerekben gondolkodnak, akkor ezt érdemes még két elemmel kiegészíteni a megfelelő hatékonyság érdekében. Chandra „Carrots, Stick, Sermon, Nudge” néven hivatkozik az ötletre, ami a négy megközelítést jelenti:

  • carrot: szó szerint répát jelent; az angol carrots and sticks kifejezés a jutalmak és büntetések rendszerét jelentik (a carrot nyilván a jutalom)
  • stick: szó szerint pálcát jelent; az előző kifejezésben ez utal a büntetésekre és a korlátozásokra
  • sermon: szó szerint szentbeszédet jelent; ez olyan kommunikáció, ami nagy tömegekhez ér el, és a tömeghangulatra hatással lehet
  • nudge: noszogatás; úgy alakítjuk a döntési helyzetet, hogy az emberek az általunk favorizált lehetőséget válasszák (etikus értelemben véve)

A szentbeszéd a viselkedés szempontjából egy trigger: valamilyen információ, ami cselekvésre késztet. Ha ez a kommunikáció tovább erősíti a hiány, kiszámíthatatlanság és elkerülés motivációkat, akkor az ront a helyzeten. Ennek megfelelően érdemes nem ilyen keretbe helyezni a mondanivalónkat.

A noszogatás olyan döntési helyzet kialakítására utal, amelyben az emberek döntését megpróbáljuk picit eltolni az egyik opció felé (amelyik szerintünk hasznosabb és értékesebb számukra).

Chandra példájában a hong kongiak számára mehetne olyan kommunikáció (összekötve a „szentbeszéddel”), hogy „a kemény munkával megkeresett pénzedet ne költsd most el, Hong Kongban sosem fogy el a WC papír”. Ezt első olvasásra furának találtam, de aztán több posztot is láttam üres WC papíros bolti polcokról.

Ez egy magasabb szintű döntéshozói helyzetkezelés, de mi egyénileg mit tehetünk azért, hogy megpróbáljuk megelőzni a vírusterjedést?

A koronavírus megelőzése szokásváltoztatásokkal

A végtelenségig lehetne sorolni és cizellálni az ötleteket, amivel küzdhetünk az egyéni megbetegedés ellen. Ebben a cikkben két aspektusra kerestem megoldásokat, amelyeket viszonylag egyszerűen be tudunk építeni a hétköznapjainkba.

Mindkét területen, a kontaktus és a kézmosás esetén is azt javaslom, hogy ne új szokásként tekints rá! Az új szokásokat nagyon nehéz rögzíteni és hosszú távon megtartani, ezért gyakran ahhoz a trükkhöz folyamodunk, hogy a meglévő szokásainkhoz kötjük hozzá őket. Nyugodtan szabd személyre az alábbi példákat!

Kontaktus

Ma reggel jött szembe LinkedInen Hertay Ákos bejegyzése, amelyben azt javasolja, hogy ha fizetsz valahol, akkor azt ne készpénzzel tedd, hanem kártyával, mert az adott bankjegy vagy érme sok ember kezén átmegy egy nap folyamán.

Én például mindig köszönök a pénztárosnak a boltban. Ez meglévő szokás. Egyébként is gyakran fizetek kártyával, de ezután így indítom a szituációt: „Jó napot, kártyával szeretnék fizetni”. Így a meglévőhöz kapcsoltam hozzá az új szokást, és később nem fogom reflexből (1. rendszer, rémlik?) azt mondani, hogy készpénzzel fizetek.

Ha találkozom egy ismerősömmel vagy éppen be szeretnék mutatkozni valakinek, gondolkodás nélkül nyújtom a kezem – ezzel gondolom te is hasonlóan vagy (hölgyek esetén a puszi is játszik). Talán ez a legkörbejártabb ötlet a témában, de rengeteg lehetőségünk van a kézfogást kicselezni.

Én mostanában arra szoktam rá, hogy nem hellóval köszönök a barátaimnak személyesen, hanem azzal, hogy „Hosszú, hasznos életet”. Ezt a vulkániak mondják a Star Trekben, és így köszönnek hozzá:

Az archoz nyúlkálást sem tanácsolják mostanában. Ezt vesszük észre a legnehezebben, ezért nagyon nehéz kikerülni. Megoldás lehet, ha például húzol egy csuklószorítót, és azzal dörzsölöd meg az arcod, ha viszket (vagy egy hosszú ujjú pólóval).

De telefonálás közben az is működhet, ha az egyik kezedben a telefon, akkor a másikat zsebre dugod – ilyenkor nyugodtan csörgesd a kulcsaidat vagy az aprót a zsebedben.

Kézmosás

A kézmosás is kiemelten fontos új szokása lett az emberiségnek. Eddig is mostunk kezet, most még gyakrabban kell csinálnunk a koronavírus megelőzése miatt. Lássuk be: hajlamosak vagyunk hazaéréskor gyorsan ledobálni mindenünket, aztán beülni a gép elé, vagy leülni kicsit a kanapéra, aztán el is feledkezünk a kézmosásról.

Michael Hallsworth HA-AKKOR terveit érdemes ilyenkor bevetni.

Lépj be úgy az ajtón (mindegy, hogy otthon vagy máshol), hogy „Helló kézmosás”! Ha attól tartasz, hogy elmeháborodottnak néznek, akkor egyrészt nem vagy az, másrészt mondd halkabban. Ezt igazából bármelyik ajtónál eljátszhatod: egy társasházban a bejárati ajtón és a lakásnál is. The more the better.

Ha belépsz egy ajtón, akkor mondd, hogy kézmosás, így amikor hazaérve reflexből kimondod, nem fogod elfelejteni.

A kézmosással kapcsolatban a másik fontos kritérium, hogy elegendő időt töltsünk vele. 20 másodperc körüli időt javasolnak szakértők kézmosásra, de most tényleg indítsak egy stoppert 21 másodperccel? Ezt nyilván senki nem fogja megtenni.

Viszont eldúdolhatod magadban a „Boldog szülinapot” kezdetű slágert kétszer – ez elég időt ad (lemértem, én átlagosan 23 másodperc alatt mondom el kétszer).

Mi a te trükköd?

Ezek egyszerű ötletek, amelyekkel egy-két fontos szokást kialakíthatsz magadnak, de messze nem teljes lista, ami mindenkinek adhat ötleteket. Mi a te ötleted? Ismersz még valamilyen trükköt, ami hasznos lehet a koronavírus megelőzése érdekében? Beszélgessünk erről a Gamification[HUN] csoportban!

Egy karnyújtásnyira van tőled rengeteg gamification példa. Érdekel?

Játékosítás kezdőknek (vállalkozás verzió)

Készítettünk egy e-bookot a gamificationről azért, hogy te ne csak értsd, de használni is tudd a munkádban. Hova küldhetjük?

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Az adatvédelmi nélkül sajnos nem lesz az igazi.
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

Vigyázunk az adataidra. Adatkezelési tájékoztatót itt.

Játékosítás kezdőknek (oktatói verzió)

Készítettünk egy e-bookot a gamificationről azért, hogy te ne csak értsd, de használni is tudd a munkádban. Hova küldhetjük?

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Az adatvédelmi nélkül sajnos nem lesz az igazi.
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

Vigyázunk az adataidra. Adatkezelési tájékoztatót itt.