A Digital Psychology remekül kategorizált rengeteg olyan kutatást és jelenséget, amelyet felhasználhatunk mi is. Ezekből választottunk ki néhányat azért, hogy te akár holnaptól beépíthesd a saját folyamatodba.
Lehorgonyzás
Gyakran úgy választunk vagy hozunk meg döntéseket, hogy egyetlen információmorzsára hagyatkozunk, ráadásul többnyire az elsőre, amit hallottunk. Ez a kezdeti „horgony” érték egy mentális referenciapont, amely befolyásolhatja a későbbi döntéseinket.
A 70-es években két kutató, Tversky és Kahneman megkért két középiskolás csoportot, hogy 5 másodperc gondolkodás után az egyik csoport saccolja meg az 1x2x3x4x5x6x7x8 szorzat eredményét, a másik pedig a 8x7x6….x1 értékét. A rövid idő miatt az első 1-2 művelet után muszáj volt tippelniük, és ez az első eredmény horgonyként hatott a tippjükre. Az első csoport (1x2x…) tippje átlagosan 512, a második csoport (8x7x…) tippje 2250 volt. A helyes válasz 40320.
Álláskeresőknél figyelték meg, hogy azok, akik bértárgyaláson magasabb összeget mondanak, általában magasabb fizetést fognak kapni. Ez akkor is igaz volt, ha csak poénkodtak egy „megadhatatlan” fizetéssel (kutatás itt).
Magasabb árat először
Horgonyozd le a legdrágább terméked vagy csomagod árát úgy, hogy egy felsorolásban azt mutatod először. Így a soron következő, alacsonyabb árú csomag jó vásárnak tűnik.
Magas számot először
A lehorgonyzás valójában bármilyen számmal működik, függetlenül attól, hogy az valaminek az ára-e (igen, ezt is lekutatták). Ezért hasznos egy weboldalnál kiírni, hogy hányan csatlakoztak eddig, egy terméknél a vevők számát, vagy például így:
Több darabos árazás
Hogyan döntik el a vásárlók, hogy egy termékből mennyit vásároljanak? Az ilyen típusú kutatások általában azt szeretnék kideríteni, hogy mikor és mit szeretnek az emberek vásárolni, azt viszont kevesebben vizsgálták, hogy hány darabot. A horgonyzás azonban itt is működik: több darab, még ha ugyanazon az áron is megy visszaosztva, jobb vételnek tűnik.
Tipp: lépj be a Gamification [HUN] Facebook csoportba! Rengeteg hasznos ötlet, gyakorlat és beszélgetés szállna el melletted, ha ezt most kihagynád.
Elköteleződés és következetesség
Az életünk minden területén szeretünk konzisztensek, következetesek lenni. Ha valakinek megígérünk valamit, akkor kötelességét érezzük annak, hogy meg is tegyük, amit megígértünk. Amikor meghozunk egy döntést, véleményt alkotunk valamiről, vagy ahogy egy adott helyzetben viselkedünk, mindenképp azzal összhangban akarjuk ezeket megtenni, ahogy a múltban is viselkedtünk. a jelenben meghozott döntéseinket szeretjük a múltbeli döntéseinkkel, álláspontjainkkal, viselkedésünkkel igazolni és alátámasztani.
Mindannyian láttunk már olyan projektet, amiről sejtettük, jobb esetben tudtuk, hogy bukás lesz a vége. Azt is tudjuk, hogy ha a bukásig vezető úton rengeteg időt, energiát és pénzt ölünk a projektbe, akkor sokkal nehezebben mondjuk azt, hogy legyen vége. Ennek egyszerű oka van: elpazarolt erőforrásként tekintünk ilyenkor a felsoroltakra.
Ez a jelenség az úgynevezett elsüllyedt költség jelensége (angolul sunk cost prison/fallacy). Mindannyian láttunk már legalább egy olyan projektet, ahol csak locsolták a pénzt és az időt, de semmi eredménye nem volt – mégis folytatták. „Majd jó lesz ez, nyugi”. Egyszerűen nem szeretünk tévedni, ezért hajlamosak vagyunk kitartani a döntéseink mellett akkor is, ha minden jel arra mutat, hogy rosszul tettük.
„Ha már megvettem ezt a könyvet és elolvastam az első tíz oldalt, akkor azért eljutok a századikig, bár már annyira nem is tűnik érdekesnek”. Ismerős gondolat? Végtére is, már szántam rá időt és pénzt is, amit nem tudok visszaszerezni. Így tudja befolyásolni a korábbi „befektetésünk” a későbbi döntéseinket.
Dan Ariely és kutatótársai egy érdekes jelenséget figyeltek meg, ami szintén ide kapcsolódik: az általuk Ikea hatásnak nevezett kognitív torzítás lényege, hogy két közel azonos tárgy közül azt sokkal többre értékeljük, amit magunk hoztunk létre részben vagy egészben. Ezt több dologgal is magyarázhatjuk: egyrészt ha elkészülünk egy feladattal, akkor ez ad nekünk egyfajta elégedettség érzést, másrészt pedig látjuk, hogy a befektetett erőforrásaink végül megtérülnek (használni lehet, amit elkészítünk).
Az elsüllyedt költség és az Ikea hatás mellett érdemes megemlíteni az úgynevezett állandósági torzítást (status quo bias). Eszerint a jelen állapotunkat érő változást mindig veszteségként éljük meg (Samuelson & Zeckhauser, 1988).
Social media versenyek és nyereményjátékok
Futtathatsz egy olyan versenyt a követőid / vásárlóid között, amelyben ők a márkád rajongóiként azonosíthatják magukat. Erre remek példa, ha megkéred őket, hogy a termékeddel együtt készítsenek egy selfie-t és töltsék fel Facebookra. Ha valaki megtesz egy ehhez hasonló nyilvános cselekedetet (azaz nyilvánosan elköteleződik), könnyebb rávenni a későbbi tevékenységekre is. Minél nagyobb a nyilvánosság, annál erősebb lehet a jövőbeli befolyásunk. Egy kutatásban azt találták, hogy azok, akik nyilvánosan kijelentették, hogy le akarnak fogyni, sokkal sikeresebben teljesítették ezt.
Felugró ablakok Igen/Nem kérdésekkel
A felugró vagy pop-up ablakok mindannyiunk szívének csücskei. Olyan csücskök, amiket a legtöbben tűzzel akarunk kiirtani – habár tagadhatatlan, hogy egész jól tudnak működni. A felugró ablakoknál két lehetőségünk van: vagy rögtön jön az ajánlat és egyből kérjük cserébe az e-mail címet (ez a leggyakoribb), vagy felteszünk egy sima eldöntendő kérdést. Ez utóbbi azért tud picivel nagyobb konverziót elérni (azaz többen kattintanak tovább), mert „kis igeneket” kérünk a nagy igen előtt.
Ezt az angol foot-in-the-door technikának hívja, mert ha már néhány kérdésünkre igennel válaszolt az ügyfél, akkor nagyobb az esélye, hogy a legfontosabb kérdésre (vásárolsz?) is igennel fog válaszolni.
Kívánságlisták
Adhatsz lehetőséget az érdeklődőidnek egy webshopban arra, hogy megvásárolják a termékedet azonnal, vagy pedig eltegyék az ötletet későbbre – erre szolgálnak a kívánságlisták. Fizikai boltnál egy emlékeztető hírlevél feliratkozás is segíthet: 2 nappal, aztán 7 nappal később küldhetsz így egy emlékeztetőt a vásárlási szándékról, vagy akár kupont, vagy szólhatsz akkor, ha épp akciós a kiválasztott termék.
Ezzel tudod a pénz nehézséget csökkenteni a Fogg-féle modellben. Ráadásul ezzel is egy kis igent kapsz az érdeklődőtől, ahelyett hogy sarkon fordulva kimenne az üzletedből.
Érzékeny információk utoljára
Egy fizetési vagy onboarding folyamat (új játékos első lépései) összerakásánál érdemes az érzékeny, esetleg személyes adatokat a folyamat végén elkérni. Ilyenek lehetnek az e-mail cím vagy a bankkártya adatok. Ha a könnyebb feladatokon az elején túljutunk (keresztnév, cipőméret, ilyesmi), akkor esélyesebb, hogy a végén a nehezebb feladatot (az érzékenyebb információt) könnyebben meglépjük. Ez a trükk az elsüllyedt költség elvére épít.
A hálózat-hatás
A hálózat-hatás azt jelenti, hogy egy termék értéke annál nagyobb, minél több felhasználó használja. A Skype, a Facebook, az Instagram, az AirBnB vagy akár az eBay is egyre jobbnak és megbízhatóbbnak tűnt, ahogy nőtt a felhasználói bázisa. Ennek a hatásnak a használata igen egyszerű: jelezd valahogy a meglévő és a leendő felhasználóknak, hogy hányan használják a terméket, vagy éppen hányan vannak online, vagy hány helyre postáztad már – attól függően, hogy neked melyik passzol a folyamatodhoz.
A veszteségtől való félelem
Nézzünk egy egyszerű érzelempárt: nyersz egy autót, majd pár nappal később ellopják tőled. Több kutatással is bizonyították, hogy ugyanannak az értéknek az elvesztése sokkal erősebb érzelem, mint a megszerzése. Apró kommunikációs stratégiákkal elérhetjük ezt a hatást mi is, ha egy jövőbeli jutalmat felvillantunk, majd azt mondjuk, hogy ha nem cselekszel most, akkor búcsút mondhatsz ennek a jutalomnak. Érdekes módon ez a jutalom ígéretével is működik, nem csak a már megszerzett jutalmakkal.
Veszteségajánlat
A vásárlóidnak beszélj arról, hogy mit veszítenek, ha nem vásárolnak ott és akkor, ahelyett, hogy mit nyernek, ha vásárolnak. Nem meglepő módon Kahneman kutatta ezt a kérdést.
Negatív főcímek
Hasonlóan az előző veszteségajánlathoz, a landing oldalak és a blogbejegyzések főcímeként is használhatsz negatív kijelentéseket. Működnek, mert továbbra sem szeretünk elveszíteni semmit (mondjuk érdemes A/B tesztelni, ha van rá lehetőséged). Hogyan szerezz 500 követőt? helyett írhatod azt, hogy Hogyan ne veszíts el 500 új követőt?
Próbaidőszakok
A veszteségtől való félelem az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a próbaidőszakos árazás miért működik sok szoftverszolgáltató cégnek (SaaS). Így ha például egy hónapig használok egy szoftvert és utána kellene előfizetnem, akkor ha nem fizetek, elveszítem az összes szuper prémium funkciót.
Késleltetett regisztráció
Hagyd, hogy a felhasználók kipróbálják a termékedet vagy szolgáltatásodat és információkat adjanak meg a feliratkozás vagy regisztráció előtt. Ennek két haszna van: egyrészt kipróbálhatják, hogy mit akarnak megvenni, így nem lesz zsákba macska. Másrészt pedig ha megengeded, hogy kipróbáljak valamit, de letölteni, megszerezni, elmenteni, elküldeni csak akkor tudom, ha beregisztrálok, akkor nagyobb az esélye, hogy ez tényleg meg is történik.
Hírlevelek
Soha nem akarunk lemaradni egy szuper lehetőségről, igaz? Így például a kedvenc magazinod új bejegyzéseiről se, ugye? Ha remek tartalmaid vannak, akkor amellett, hogy olvasóként nem szeretnék semmi újról lemaradni (Fear Of Missing Out, FOMO), meg is erősítheted ezt az elhatározást bennem a feliratkozásnál. Mi például azt írjuk a hírlevél feliratkozós boxunkba, hogy „Ez nem hírlevél, hanem könyvtári belépő”.
Előregisztráció vagy várólista
Ha olyan kampányt készítesz, amelyben a termék még nincs kész, akkor érdemes egy előregisztrációt nyitni azoknak, akik semmiképp sem szeretnének lemaradni arról, hogy megvásárolják a terméket. Ugyanígy, ha rendezvényt szervezel, de a jegyvételt még nem nyitottad meg, akkor létrehozhatsz egy várólistát, amire a résztvevők feliratkozhatnak. Mi ezt csináltuk a 2019-es GAMAKO konferenciánknál.
A befejezettség érzése
Mi emberek többnyire nem szeretjük befejezetlenül hagyni a dolgainkat.
2016 karácsonyán harvardi kutatók közös kísérletbe fogtak a kanadai Vöröskereszttel. Eszerint készítettek három landing oldalt ugyanahhoz a kampányukhoz.
Az első oldalon szimplán pénzadományt kértek. A második oldalon hat tétel közül választhattál, hogy mire adományozod a pénzed: meleg étel, takarók, ilyesmik. Emellé tettek egy térképet, hogy az általad támogatott tárgy hova fog menni.
A harmadik oldalon ugyanúgy kiválaszthattad, hogy a hat tétel közül mit „vennél meg”, viszont amikor kiválasztottál egy tételt, egy földgömb körül elindult körbe egy vonal. Minél több terméket választottál, annál jobban körbeérte a vonal a Földet. A teljes kör azt jelentette, hogy mind a hat tételt megvetted.
Az első csoport 3%-a adott támogatást mind a hat tételre, a második csoportnak már az 5%-a, a harmadiknak pedig 21%-a.
Az 1920-as években Bluma Zeigarnik jegyezte fel azt a különös jelenséget, hogy a pincérek jobban emlékeztek azokra a rendelésekre, amelyeket még nem fizettek ki. Az agyunk ügyesen tudja a memóriánkban tartani a befejezetlen feladatokat – ez a Zeigarnik-hatás.
Haladásjelzők
Mi emberek imádjuk látni az előrehaladásunkat. A haladásjelzők (angolul progress bar) remek visszajelző rendszerek az aktuális állapotról, emellett pedig hatnak a befejezettségért való áhítatunkra is. Amikor látjuk a haladásjelzőt előrébb mozdulni, akkor kapunk egy szuper neurotranszmitter-koktélt, ami újabb feladatok elvégzésére sarkall minket.
Magas értékkel indulj
Véleményem szerint ez már sötét mechanizmus. Eszerint az első elvégzett feladat után egy relatív nagyobb százalékértéket érdemes mutatni, hiszen motiváltabbak vagyunk, ha közelebb látjuk magunkhoz az elérendő célt. De ne használd túl.
Tevékenységlisták
A Dropboxnak szuper „Get Started” listája van a frissen regisztrált fiókoknak. Az új felhasználókat megkérek arra, hogy küldjenek regisztrációs linket a barátaiknak, kapcsolják össze a fiókjukat a közösségi médiás fiókjaikkal, valamint, hogy kövessék a Dropbox fiókot Twitteren. A felsorolt tevékenységek mindegyike extra tárhelyet jelent a felhasználó fiókjában. Ez az apró trükk és a listás megjelenítése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Dropbox ma ott tarthasson, ahol.
Reciprocitás
A reciprocitás azt jelenti, hogy késztetést érzünk viszonozni azt, amit mások adtak nekünk. Az érdekes az, hogy ez a jelenség nem csak az ismerőseinkkel kapcsolatban jelenik meg, hanem idegenekkel szemben is.
A 70-es években végeztek egy művészeti témájú kísérletet. Egy teremben volt egy műalkotás, amit ketten néztek (ebből az egyik volt a beépített megfigyelő). Egy idő után a megfigyelő kiment a teremből, és két kólával tért vissza, amiből az egyiket az alanynak adta. Egy másik kísérletben a visszatérő megfigyelő nem adott semmit az alanynak.
Mindkét kísérlet végén a megfigyelő megkérdezte az alanyt, hogy venne-e neki egy sorsjegyet. Ahogy várható volt, azok, akik kaptak innivalót, nagyobb arányban viszonozták a szívességet.
Közösségi ajándékok
Talán emlékszel arra az időszakra, amikor a Farmville betört a magyar közönséghez is. Ebben az időben egymás hegyén-hátán voltak az olyan posztok, mint „Béla küldött Józsinak egy kecskét. Küldj te is egy kecskét Bélának!” Erről persze a megajándékozott is kapott értesítést, és nyilván ő is küldött vissza kecskéket és egyéb haszonállatot.
Értékelés kérése
Mindenekelőtt: legyen jó a cuccod, aminek az értékelését kéred! Ha ez megvan, és a felhasználóidnak pozitív élménye van a cuccoddal kapcsolatban, akkor érdemes értékelést vagy visszajelzést kérni tőlük.
Ó igen, a tartalommarketing
Gyárts minél több tartalmat! Mi is ezt csináljuk. Az összes blogposztunkhoz hozzáférsz, le tudsz tölteni e-bookot arról, hogy mi a játékosítás, vagy hogy hogyan állhatsz neki, de készítettünk egy email kurzust arról is, hogy milyen játékmechanizmusokat alkalmazhatsz. Az első kettőből még blogposztunk is van – igyekszünk rengeteg mindent ingyen biztosítani. Ezt Gary Vaynerchuk-tól tanultuk:
„Adj, adj, adj, adj, kérj.”
Névvel jobb
A bizalom és a reciprocitás bizony kéz a kézben jár: ezért érdemes a blogodon szerzői blokkot elhelyezned a cikkeid végén, illetve egy Rólunk menüpontot bedobni a honlapodra.
Jutalmazás
Mindannyian szeretünk jutalmakat kapni – ez beindítja az endorfin és a dopamintermelésünket. Ez a fajta pozitív megerősítés arra sarkall minket, hogy ismét megtegyük azokat a cselekvéseket, amelyekért a jutalmat kaptuk. Más szóval: a jutalmakkal szokásokat alakíthatunk ki.
Írtunk már a jutalmazás elméletéről korábban. Azt is tudjuk, hogy érdemes variálni valahogy a jutalmakat, hogy ne unjon rá a játékos. Egy-két ismert és kevésbé ismert ötlet jön most.
Pontok
A pontok az egyik legismertebb játékelemek, amelyeket különböző folyamatokba beépíthetünk. Egyfajta visszajelzést is mutatnak a saját teljesítményünkről amellett, hogy jutalomként szolgálnak. Azt, hogy mit jutalmazhatsz pontokkal, ebben a bejegyzésben feszegettük.
Feloldott tartalmak
A korlátozások remek lehetőséget adnak arra, hogy jutalomként eltávolítsuk őket. Például bizonyos funkciókat vagy tartalmakat csak akkor érhetsz el, ha legalább x pontot összegyűjtöttél.
Megjelenés előtti hozzáférés
A leghűségesebb követőidet nem szükségszerűen kell folyamatosan újabb tartalmakkal jutalmaznod – néha az is elég, ha velük hamarabb osztod meg a friss vagy készülőben lévő tartalmaidat, mint a követőtáborod többi tagjával.
Variálható jutalmak a hírfolyamodban
A közösségi média azért olyan addiktív, mert a kíváncsiságunkra építve képes variálható jutalmakkal ellátni minket. Például a Facebook hírfolyama minden frissítéskor más és más tartalmakat mutat nekünk – tudjuk, hogy valami izgalmas vár ránk, de nem tudjuk pontosan, hogy micsoda. Ez zsákba macska típusú jutalom.
„10.000 Ft felett ingyenes szállítás”
Manapság egyre többen várják el a minél gyorsabb és az ingyenes szállítást. A vásárlási összeghatárhoz kötött ingyenes szállítás jó kompromisszum lehet az alacsonyabb árú termékeket forgalmazó kereskedőknek. Ráadásul növelhető is ezzel a bevétel, kutatás erről itt.
Hiány
Minél nehezebb megszerezni valamit, annál inkább vágyunk rá. Emiatt az elérhetőséget gyakran kapcsoljuk össze az agyunkban a minőséggel (amiből kevesebb van, az értékesebb).
Ennek a bizonyítására több kísérletet is végeztek – az egyiket sütis csuprokkal. Az egyik csuporban 10 süti volt, a másikban csak 2. A kontrollcsoportnak azt a kérdést tették fel, hogy szerintük melyik süti a jobb. A döntő többség a kevesebb sütis csuprot választotta és azzal indokolta, hogy a többit valószínűleg már megették.
Korlátozott mennyiség
Ahogy a fenti sütis példából is látszik, jobban értékeljük a kevésbé elérhető termékeket. Érdemes kiírni a meglévő darabszámot azoknál a termékeknél, ahol már csak néhány megvásárolható darabod van (ha könyvet árulsz, és van még belőle 1220 darab, akkor ennek kevésbé lesz korlátozottság-érzése).
Szolgáltatásnál ugyanígy használható: jelezheted, hogy hány üres idősáv van, ahova foglalhatok hozzád időpontot. Azt is el tudom képzelni, hogy oktatóként azt írod egy e-mailben a 20 fős csoportodnak, hogy 10 extra feladatod van, amiért bónuszpontokat lehet szerezni.
Konkurens vásárlók
A szállásfoglalós oldalaknál bevett szokás kiírni, hogy éppen hányan foglaltak annál a szállodánál, amit éppen nézegetünk. Sőt, hányan foglaltak éppen most olyan szobatípust, amit éppen nézegetünk. Ez erősen technológia-függő trükk, nem lehet minden folyamatban felhasználni. Update: egy kibúvó mégis eszembe jutott: lakásvásárlásnál az ingatlanos néha bedobja, hogy hány másik családnak mutatta meg a napokban a lakást, és mindenki gondolkodik a vásárláson.
Határidők
Ahogy a mennyiség lehet korlátos, úgy az idő is, amíg elérhető egy ajánlat vagy jutalom. Határidőt jóformán bármilyen cselekvéshez rendelhetsz, arra azonban figyelj, hogy ha a határidőnek vége, akkor ne hosszabbítsd meg azt, mert hiteltelenné tesz. Kivéve, ha nagyon nyomós indokod van rá, például nem volt elérhető a honlapod, ezért 1 nappal kitolod egy eseményre jelentkezés határidejét.
Korlátozott ideig elérhető ajánlatok visszaszámlálóval
Ez a módszer nem más, mint egy határidő szteroidokon. Többnyire digitális környezetben használható és akkor hatásos igazán, ha közeli az időpont, ameddig megy a visszaszámláló. Mondjuk egy homokórát bármikor beszerezhetsz és máris offline visszaszámlálód van.
Társadalmi bizonyíték
Andy Crestodina, az Orbit Media marketing ügynökség alapítója mondta, hogy ha te mesélsz a termékről, az marketing. Ha viszont a vásárlód, az társadalmi bizonyíték. Ezt azért fontos felismerni, mert mi emberek közösségben élő lények vagyunk. Szeretünk olyan dolgokat tenni, olyan termékeket vásárolni, amelyek mások már kipróbáltak és pozitívan nyilatkoztak róla.
Az online piacterek, mint az eBay vagy az Alibaba remekül felhasználják a társadalmi bizonyítékok széles skáláját, mert rájöttek, hogy más vásárlók véleménye segít a bizonytalan érdeklődőknek dönteni a vásárlásról. Egy tűrhetően friss kutatás szerint a Yelp-en (helyi szolgáltató-kereső: fogorvost, fodrászt, éttermet, ilyesmit) 1 csillagnyi átlagos értékelés növekedés 5-9%-os bevétel növekedést eredményezett.
Felhasználói visszajelzések
Az elégedett vásárlóktól származó visszajelzések és idézetek az egyik leggyakrabban használt társadalmi bizonyítékok az online térben. Ehhez pedig csak kérned kell – te szoktál visszajelzést kérni a termékedről vagy szolgáltatásodról?
Közösségi megosztás számlálókkal
A társadalmi bizonyíték blogposztoknál is működik: hajlamosabbak vagyunk elolvasni egy olyan posztot, amiről tudjuk, hogy sokan elolvasták. Ráadásul hajlamosabbak vagyunk megosztani, ha látjuk, hogy többen megosztották. Erre szolgálnak a social share gombok a honlapokon. Azonban ha tudod, hogy kevés megosztásod lesz az adott poszton, jobban jársz, ha nem mutatsz számot (visszafele sülhet el).
Értékelések
Amikor vásárolni szeretnél egy számodra eddig ismeretlen cégtől, akkor meg szoktad nézni az értékeléseiket? Akár webshopban, akár Facebookon, akár egy online piactéren vagyunk, mindig kíváncsiak vagyunk a korábbi vásárlók értékeléseire. Ha neked van akár egy Facebook oldalad, akkor máris megkérheted a követőidet, hogy hagyjanak ott értékeléseket rólad.
Elfogyott / Telt ház
Bevett taktika egy termékre vagy eseményre kiírni, hogy elfogyott vagy éppen telt ház van. Ha így jelezzük a potenciális érdeklődőknek, hogy mekkora az érdeklődés az adott termék iránt, akkor a társadalmi bizonyíték mellett a veszteségelkerülést is becsempésszük a kertek alatt osonva. Hiszen amit mások ilyen hamar elkapkodtak, az nem lehet rossz, igaz?
Megbízhatósági plecsnik
Mit szólnál, ha az utcán odamenne hozzád egy ismeretlen és elkérné a bakkártya adataidat? Megadnád neki? És ha egy webshopban kell kártyával fizetned: ott megadod az adataidat? Egy online fizetésnél azért vagyunk nyugodtabbak, mert valamilyen tanúsítvánnyal rendelkeznek az elfogadóhelyek. De hozhatnék példát az éttermektől is, hiszen ott is rendkívül szigorú szabályoknak kell megfelelni (pláne, ha valami mentes étel is terítéken van).
Köszönd meg a kapott elismeréseket nyilvánosan
Ha nyertél bármilyen díjat, az azt jelenti, hogy valamilyen kategóriában téged választottak a legjobbnak. Ezzel érdemes eldicsekedni minden csatornán – amellett, hogy hasznos tartalom márkaépítés szempontjából, passzol a társadalmi bizonyítékokhoz is, hiszen mások ítélték neked a díjat egy kiemelkedő teljesítményedért.
Elért mérföldkövek
A növekedést és a céljaid elérését érdemes a közösségeddel együtt ünnepelned. Ahogy a díjakat, úgy az elért mérföldköveidet is érdemes megosztanod a csatornáidon. Ez egy remek visszajelzés arról, hogy céljaid vannak, amiket el is érsz. Ez a cél lehet egy kitűzött mennyiségű bevétel, valamekkora követőszám vagy rendelési mennyiség.
Triggerek
Triggernek hívunk mindent, ami cselekvésre sarkall minket. A triggerek mondják meg, hogy mi legyen a következő cselekvésünk. Ennek megfelelően egy trigger lehet belső vagy külső.
A külső triggerek mind körülöttünk vannak. Olyan külső információk, amik szólnak arról, hogy mit kell tennünk. Ez lehet akár egy egyszerű „Kattints ide” felirat, de az utcán terjengő, ellenállhatatlan palacsintaillat is külső trigger.
A belső triggerek nem mindig ennyire egyértelműek, és nehezebb is tervezni és kialakítani őket. Általában érzelmekhez kapcsolódnak. Ha kíváncsiak vagyunk a barátainkra, akkor egyből nyitjuk a Facebookot. Ha szeretnénk megőrizni egy pillanatot, esetleg megosztani másokkal, akkor csattan a fénykép és repül Instagramra.
A triggerek fontosságáról már Pavlovnál is olvashattál: ő volt a klasszikus kondicionálás atyja. Nála a trigger a csengőszó volt: amikor a csengő megszólalt, a kutyák tudták, hogy étel jön, így beindult a nyáltermelésük.
Persze Pavlov után is foglalkoztak a viselkedés és a triggerek kapcsolatával. BJ Fogg viselkedésmodelljét már mi is kiveséztük: eszerint három dolog együttes jelenléte kell ahhoz, hogy egy viselkedés bekövetkezzen: motiváció, képesség és trigger. Azaz valamennyire akarjam megtenni, képes is legyek rá és kapjak utasítást arra, hogy cselekedjek. Ha bármelyik elem hiányzik, akkor az adott viselkedés nem fog bekövetkezni.
Call to action
Minden cselekvésre felhívás, angolul Call To Action vagy CTA külső trigger. Ez lehet egy grafika, egy felirat, egy gomb, aminek ha bizonyos tulajdonságait megfelelően választjuk meg, óriási növekedést érhetünk el a konverzióban (konverzió = Béla megteszi, amire felszólítjuk). A Black and Deckernél végzett mérésekben 17%-os növekedést tapasztaltak, amikor a „Shop now” gombot „Buy now” feliratúra cserélték.
Frissítések
Mindannyian láttunk már olyan értesítést, amiben egy szoftver szólt, hogy új frissítés elérhető hozzá. Ezt általában valamilyen e-mail vagy rövid üzenet formájában kapjuk meg – mint külső triggereket.
Nem csak szoftvereknél lehet azonban használni: mi 2019 márciusában frissítjük a Gyakorlati játékosítás könyvünk online anyagait, és erről küldünk majd egy értesítőt a vásárlóinknak.
Tranzakcionális e-mailek
A tranzakcionális e-mailek olyan üzenetek, amelyeket valamilyen cselekvésed után küld ki a rendszer. Például vásárlásról visszaigazolás, feliratkozás utáni üdvözlés, fizetési emlékeztetők. Az egyik legnagyobb előnye ezeknek a tranzakciós e-maileknek, hogy remekül automatizálhatóak.
Főcímek és tárgymezők
Mindegy, hogy egy e-mail megnyitására vagy egy posztra való átkattintásra Facebookról szeretnélek rávenni, az első trigger, amit ezekben az esetekben látni fogsz, az egy főcím vagy egy e-mail tárgymező. Vannak remek gyűjtések a neten, amelyek segítenek neked jobb főcímeket és tárgymezőket írni – mi is folyamatosan kísérletezünk velük.
A 2018-as Gamification Magyarország Konferencia e-mail sorozatához például a következő tárgymezőket is használtuk, és mindegyik e-mailünk megnyitása aránya 30-50% között volt:
- tartunk neked egy helyet, érdekel?
- Spóroljunk neked egy dubaji repülőjegyet?
- SAVEGAME garancia – ha mi bénázunk, te nyersz
- Mivel ellengyőzködted magad eddig?
- 3 mondat, amit valószínű ismételgetni fogsz május végétől
Fizetett reklámok
A web bannerek és a szponzorált hirdetések szintén külső triggerek, amelyeket általában a fizetett triggerek közé sorolunk. Facebook és Google hirdetésekkel bizonyára már te is találkoztál.
Saját triggerek
Ha van egy jó minőségű tartalmakkal ellátott kommunikációs csatornád, például egy blogod, akkor az teljes mértékben a te elképzeléseid szerint épülhet fel. Ilyenkor kár lenne nem használni saját triggereket: ilyen lehet a kapcsolódó cikkeket ajánló rész a posztjaid alján, vagy az oldalról beúszó ablakok, amik hasznos tartalmakra mutatnak.
